„Szabadkultúra-mozgalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: ]]<nowiki/>→]] (toldalék hivatkozásba) AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
Általában ellenzi a szellemi termékekhez (IP) fűződő monopóliumokat – ezen belül különösen a copyright-monopóliumok XX. századi extrém kiterjesztését, ami a mozgalom tagjai szerint korlátozza a kreativitást – és egyes jogokat visszaadó [[szabad licenc]]ű műalkotásokat hoz létre és ezeket teszi közzé például a [[Wikimédia Commons]]on át a Wikipédián és máshol.
A mozgalom lényegében a [[információs társadalom|szabad információs társadalom]] alapjaira, [[Richard Matthew Stallman]] [[1985]] márciusában közreadott GNU Kiáltványa alapján jött létre, illetve logikus és közvetlen következménye volt az 1998-as, sokszor csak '
2001-re a francia ArtLibre.org és mindenekelőtt a [[Creative Commons]] szervezet hatására a [[szabad művészet]] és a [[Copyleft]] fogalma a számítógépes művészeten kívülre is kiteljesedett és a szabad kultúra fogalma 2003-2004-re az Információs Társadalom Világtalálkozón (WSIS) és a Wikimédia Commons-hoz hasonló projektekben-színtereken standardizálódott. A szabad kulturális tartalmak Magyarországon is egyre nagyobb szerepet játszottak, 2010 körül előbb a [[Magyar Wikipédia]], majd a [[Magyar szabad művészek|Magyar szabadművészek]] közössége kezdte a szabad [[magyar kultúra]] erejét nemzetközi szinten is megmutatni.
13. sor:
Ennek egyik jó példája volt, mikor az USA-ban többen, többek között [[Richard Matthew Stallman|Richard Stallman]] gyakorlatban is igazolták, hogy a copyright-monopóliumok lassítják haladó szellemi termékek létrejöttét, ezért 1985-re Stallman létrehozta az GPL-t, az első erős Copyleft licencet, hogy a szerzőknek könnyű lehetősége legyen a számítógéppel előállított műalkotásaik, vagy más műalkotásaikból maguk által valamilyen minőségben digitalizált részlet hivatkozással való szabad továbbterjesztésének, feldolgozásának engedélyezésére.
Az ezredfordulóra a szabad kultúra jelentősen hozzájárult a kultúra demonopolizálásához, amely jelenségre a XIX. századi kulturális monopóliumok rendszerére épülő kiadóóriások először olyan súlyos módszerekkel reagáltak, ami például a '
2001-re ezért a szabad kultúra alkotói részéről nagyon felgyorsult a szabad licencek kidolgozása és standardizálása. Ilyen például a francia ArtLibre.org csoport munkája és mindenekelőtt a szerzők számára a legrugalmasabb, erős és gyenge [[copyleft]]et, vagy akár a non-profit továbbterjesztést is tiltó licencelési rendszert biztosító [[Creative Commons]].
| |||