„Borbély Samu” változatai közötti eltérés

a
{{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
a ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
{{ÉletrajzSzemély infobox
| név = Borbély Samu
| kép =
| képméret = 200px
| képaláírás = Borbély Samu mellszobra a Miskolci Egyetemen
| születési név =
|születési születés helye hely= [[Torda]]
|születési születés dátuma dátum= [[1907]]. [[április 23.]]
| halál helye = [[Budapest]]
| halál dátuma = [[1984]]. [[augusztus 14.]] {{életkor-holt|1907|04|23|1984|08|14}}
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| házastárs =
| szakma = matematikus, <br />gépészmérnök, <br />egyetemi tanár
| aláírás =
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
 
Középiskolai tanulmányait szülővárosában és a [[János Zsigmond Unitárius Kollégium|kolozsvári unitárius kollégiumban]] végezte, ahol már a [[Szabédi László]] elnöklete alatt működő [[Kriza Önképzőkör]]ben kitűnt a [[relativitáselmélet]]ről tartott előadássorozatával. Gépészmérnöki és matematikai tanulmányait Budapesten és [[Berlin]]ben folytatta, itt [[Albert Einstein]]nel került személyes kapcsolatba. Borbély Samu a berlin-charlottenburgi Műszaki Egyetem ún. Általános Tudományok Karán 1933-ban szerzett mérnök-matematikusi oklevelelet, majd 1938-ban ugyanott, Rothe professzor irányításával mérnök-doktori (Dr.-Ing.) tudományos címet. 1933-41 között a berlini Repüléselméleti Intézetben dolgozott tudományos munkatársként.<ref>Szarka Zoltán i.m.</ref> Az [[aerodinamika]] és a [[matematika]] műszaki alkalmazása terén ért el eredményeket. A [[második világháború]] alatt, 1942 őszétől a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári egyetem]]en tanított. [[1944]] májusában a [[Német Birodalom|német]] hatóságok őrizetbe vették a műszaki együttműködés megtagadása miatt, Németországba hurcolták, majd [[Sopronkőhida|Sopronkőhidára]] toloncolták, ahonnan 1944. decemberében megszökött, utána Budapesten bújkált.
 
1945 után a [[Bolyai Tudományegyetem]] tanára; jelentősen hozzájárult az intézmény tudományos tekintélyéhez és demokratikus megerősödéséhez; egy új matematikusnemzedék nevelőjévé vált. 1949-ben áttelepedett [[Magyarország]]ra, itt a [[miskolc]]i műszaki egyetem matematika tanszékének vezetőjeként működött, 1955-től a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|BME]] gépészmérnöki karán szintén a matematika tanszéket vezette. 1960-64-ig [[Magdeburg]]ban az ''Otto von Guericke Nehézgépipari Műegyetem'' matematikai intézetét igazgatta. Megszervezte a tudományos matematikai képzést és az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] Matematikai Társulatának helyi tagozatát. 1964-68-ig ismét a Budapesti Műszaki Egyetemen volt matematikai tanszékvezető, [[1977]]. [[december 31.|december 31-ei]] nyugalomba vonulásáig itt oktatott és kutatott, [[komplex analízis|komplex függvénytan]]i óráit nyugdíjas korában is megtartotta.
 
Tudományos közleményei szakfolyóiratokban jelentek meg.<ref>A gyakorlati matematika integráló műszereiről / Borbély Samu. Budapest : Stephaneum Nyomda, 1944. 19-57. p. (Különnyomat (röv. klny.) a [[Csillagászati Lapok]]ból</ref><ref>[[Bomba]]pályák pontballisztikai közelítő meghatározása / Borbély Samu. Budapest : [[Akadémiai Kiadó]], 1955. 151-166. p. (Klny. a ''[[Magyar Tudományos Akadémia]] Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei''ből).</ref><ref>Nem lineáris [[hővezetés]]sel kapcsolatos vizsgálatokról / Borbély Samu ; [[Gillemot László]], Schrodt István hozzászólásával. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1959. 261-286. : ill. (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményeiből).</ref>
527 516

szerkesztés