„Barczafalvi Szabó Dávid” változatai közötti eltérés

a
{{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
a (ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
a ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
{{ÉletrajzSzemély infobox
| név = Barczafalvi Szabó Dávid
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| születési név = Barczafalvi Szabó Dávid
|születési születés helye hely= [[Bodrogkeresztúr]]
|születési születés dátuma dátum= [[1752]].
| halál helye = [[Sárospatak]]
| halál dátuma = [[1828]]. [[március 20.]] {{életkor-holt|1752|0|0|1828|3|20}}
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| házastárs =
| szakma = tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő
| művésznév =
| becenév =
| hivatalos oldala =
| szerepei =
|blog=
| munkái =
| IMDb =
| díjak =
| kitüntetés =
| hivatalos oldala =
| blogja =
| MySpace =
| IMDb =
}}
 
'''Barczafalvi Szabó Dávid''' ([[Bodrogkeresztúr]], [[1752]] körül – [[Sárospatak]], [[1828]]. [[március 20.]]) magyar tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő.
 
==Élete==
Tanult [[Sárospatak]]on, ahol az akadémiai tanfolyamot [[1770]]. [[január 20.|január 20-án]] kezdte és 1783-ban végezte el. 1784-1786 között két ízben is szerkesztette a [[Magyar Hírmondó]]t. Ezután egy ideig [[Pozsony]]ban lakott. Meglátogatta a külföldi akadémiákat [[Németország]]ban és [[Belgium]]ban, ahonnan 1790-ben hazájába visszatérve, [[1791]]. [[január 26.|január 26-án]] [[Sárospatak]]ra a matematika és a fizika tanárának választották meg. Hogy szaktudományára alaposan felkészülhessen, még abban az évben az egyházkerülettől száz arany útiköltséget nyerve [[Göttingen]]be ment. Egyévi ott-tartózkodás után tanári székét [[1792]]. [[május 1.|május 1-jén]] foglalta el, s tantárgyait [[magyar nyelv|magyarul]] adta elő. Az egyházkerületi gyűlés azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon. [[1802]]. [[július 16.|július 16-án]] a kollégium rektorának választották meg. Ő vezette be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskolai énekkarban. [[1805]]. [[július 16.|július 16-án]] hivataláról leköszönt, és ettől fogva magányba vonulva élt Sárospatakon.
 
Szenvedélyes szógyártó volt. A [[nyelvújítás]] történetét szorosan véve az ő fellépésétől számíthatjuk. [[II. József magyar király|II. József]]nek a [[német nyelv]] használatát előnyben részesítő rendeletei őt is felháborították. Ezért, amikor 1785 tavaszán másodszor is a Magyar Hírmondó élére került, tudósításai szövegében csakúgy ontotta az új szavakat és kifejezéseket. Szógyártmányaival sokat ártott a ''Magyar Hírmondó''nak, végül kénytelen volt visszavonulni. Elképesztő szószörnyetegei mellett kitűnő új szókat is alkotott. Ötvennél több fontos szava gyökerezett meg nyelvünkben.
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Irodalom}}
 
{{DEFAULTSORT:Barczafalviszabo David}}
[[Kategória:Magyar pedagógusok]]
548 926

szerkesztés