„Entz Géza (művészettörténész, 1913–1993)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
|||
1. sor:
{{egyért2|az 1913-ban született művészettörténészről|Entz Géza (egyértelműsítő lap)}}
{{
▲ | aláírás =
}}
'''Entz Géza''' (mezőkomáromi), ([[Budapest]], [[1913]]. [[március 2.]] – [[Budapest]], [[1993]]. [[március 2.]]) magyar művészettörténész. Fia, [[Entz Géza (művészettörténész, 1949)|ifj. Entz Géza]] (1949) szintén művészettörténész, s [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] kormányában a Miniszterelnöki Hivatal külföldön élő magyarokkal foglalkozó államtitkára volt.<ref>[http://udvardy.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nevmutato&nevmutato=Entz%20G%C3%A9za A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006]</ref>
23 ⟶ 20 sor:
==Életpályája==
Ősei több generáción át jelentős természettudósok voltak. Tanulmányait előbb a budai ciszterci gimnáziumban, majd a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]]en végezte ([[1931]]-[[1935]]) történelem-latin-művészettörténet szakon [[Hekler Antal]] tanítványaként. [[1937]]-ben doktorált ''A magyar műgyűjtés történetének vázlata [[1850]]-ig'' c. disszertációjával.
A [[Szépművészeti Múzeum]]ban indult pályafutása, ahol gyakornokként a [[fénykép]]tár és a [[grafika]]i gyűjtemény rendezési munkáiban vett részt. [[1941]]-ben a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári egyetem]] könyvtárába nevezték ki segédőrnek, ekkortól kezdett [[erdély]]i témákkal foglalkozni.
[[1945]]-[[1950]]-ig a [[Bolyai Tudományegyetem]] Művészettörténet Tanszékének vezetője, docensként. 1950-ben kénytelen volt visszatérni [[Budapest]]re, mert egyetemi szerződését nem újították meg. Kilencéves [[kolozsvár]]i tartózkodása idején hozzálátott az erdélyi [[műemlék]]ek számbavételéhez s az [[Erdélyi Nemzeti Múzeum|Erdélyi Múzeum]] középkori anyagának rendezéséhez. A gyakorlati munka mellett megkülönböztetett figyelmet szentelt a középkori művészet [[levéltár]]i forrásanyagának, s rövid időn belül az erdélyi [[Romanika|román]] kori és [[Gótika|gótikus]] művészet kitűnő ismerőjévé vált. Erről tanúskodnak a szakfolyóiratokban és önállóan megjelenő dolgozatai, többek közt: ''Szolnok-Doboka középkori művészeti emlékei'' (ETF 150. Kolozsvár, 1943): ''A középkori [[Székelyek|székely]] művészet kérdései'' (ETF 162. Kolozsvár, 1943);<ref>[http://mek.oszk.hu/07800/07882/index.phtml A középkori székely művészet kérdései, MEK]</ref> ''Székely [[templom]]erődök'' (Szépművészet, Budapest, 1944); ''Az erdélyi műtörténetírás kérdéseihez'' (Kolozsvár, 1945); ''Kolozsvár környéki kőfaragó műhely a XIII. században'' (Kolozsvár, 1946); ''A [[Szék (település)|szék]]i református templom'' (Kolozsvár, 1947); ''A Farkas-utcai templom'' (Kolozsvár, 1948).
| |||