„Fabriczy Kornél” változatai közötti eltérés

{{ÉletrajzSzemély infobox

| név = Fabriczy Kornél

| kép =

| képméret =

| képaláírás =

| születési név =

|születési születés helye hely= [[Lőcse]]

|születési születés dátuma dátum= [[1839]]. [[szeptember 3.]]

| halál helye = [[Németország]]

| halál dátuma = [[1910]]. [[október 5.]] {{életkor-holt|1839|09|03|1910|10|05}}

| nemzetiség =

| házastárs =

| szakma = vasúti mérnök, <br />művészettörténész

[[Fabriczy Sámuel]] lőcsei ügyvédnek, az MTA tagjának fia. Apja és nagybátyja (Fabriczy János, Szepes megye főmérnöke) vezetése mellett gondos nevelésben részesült. Iskoláit 1850–1857 között Lőcsén végezte, utána a [[bécs]]i, a [[karlsruhe]]i és a [[zürich]]i műegyetem hallgatója volt, de előszeretettel foglalkozott a művészettörténettel is. 1864-ben mint mérnöksegéd nagybátyja mellett a [[Szepesség]]ben, 1865–1867 között vasútépítéseknél [[Erdély]]ben és [[Baden-Württemberg|Württenberg]]ben működött, 1868-tól pedig a [[Magyar Államvasutak Zrt.|Magyar Államvasutak]] (MÁV) szolgálatában állt. 1871–1873 között a gömöri vasutak kiépítésénél a felügyelőséget vezette; 1874–1876 között Budapesten, a központi igazgatóságnál töltött be fontosabb állásokat.

Művészettörténeti tanulmányok céljából 1876–1878-ban Olaszországban, főként [[Róma|Rómá]]ban és [[Nápoly]]ban; 1878–1880-ban [[Párizs]]ban és [[London]]ban tartózkodott. Miután kilépett az állam szolgálatából, 1880 végén [[Stuttgart]]ban telepedett le és ott feleségül vette Ziegler Zsófiát. Levéltári és könyvtári kutatómunkája eredményeként a művészettörténet több fontos kérdését tisztázta. Német, francia, olasz szaklapokban jelentek meg művészettörténeti cikkei, könyvismertetői, tanulmányai. Bár külföldön élt, a hazai tudományos, művészeti és kulturális életet is figyelemmel kísérte.

Vagyonából kétszázötvenezer koronát adományozott a Magyar Tudományos Akadémiának.