„Ferenczy István (szobrász)” változatai közötti eltérés

a
{{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
a ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
{{egyért2|a szobrászról|Ferenczi István (egyértelműsítő lap)}}
{{ÉletrajzSzemély infobox
| név= Ferenczy István
| kép= Ferenczy István.jpg
| képméret= 200px
| képaláírás = Ferenczy István portréja a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]] 1859. évi. 19. számában
| megjegyzés=
| születési név=
|születési születés dátumadátum= [[1792]]. [[február 24.]]
|születési születés helyehely= [[Rimaszombat]]
| halál dátuma= [[1856]]. [[július 4.]] {{életkor-holt|1792|2|24|1856|7|4}}
| halál helye= Rimaszombat
| nemzetiség= magyar
| szakma= szobrász
| művésznév=
| becenév=
| hivatalos oldala=
| szerepei=
|blog=
| munkái=
| díjakIMDb=
| kitüntetés=
| hivatalos oldala=
| blogja=
| MySpace=
| IMDb=
}}
[[Kép:Ferenczy István 1810.jpg|jobbra|bélyegkép|265px|Ferenczy István (1810)]]
Az [[1818]]-ban készült [[Csokonai Vitéz Mihály]] mellszobrát és az [[1822]]-ben készült Pásztorlányka című szobrát Pestre küldte, ahol azokat nagy ünnepléssel fogadták. [[1824]]-ben hazatért. [[Kazinczy Ferenc]] lelkes támogatója lett. Hazai márvány után kutatott, amelyet [[Ruszkica|Ruskicán]] talált meg, szobrászatnak megfelelő minőségben. Saját költségén szobrászműhelyt alapított, és tanítványokat oktatott. 1832. szeptember 1-jén a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta.
 
[[1840]]-ben [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] emlékműve számára sok tervet készített, de a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. [[1846]]-ban befejezte [[Kölcsey Ferenc]] emlékszobrát, ez után haláláig Rimaszombatban visszavonultan és szegénységben élt. Érmeken, vázlatokon dolgozott, csalódottan és reményeit elveszítve egy örökmozgó tervét variálta. Az akadémiában [[Fáy András]] mondott fölötte emlékbeszédet 1860. március 31-én.
 
Végrendelete értelmében [[Euridiké]] szobrával együtt temették el. A szobrot később exhumálták és a templomban helyezték el.
== Írásai ==
 
* Társaságos emberi illendőség, vagy: kinek kinek mi az övé, mi a másé, 200 részre metszett historiai képekben a scytha és magyar történetből, magyar és franczia magyarázatokkal. Első füzet (M. Tudós Társasági Névkönyv 1839-re 130. l.)
 
=== Cikkei ===
 
Néhány szó a Mátyás szobra iránti javaslatokra s Utóirat a Mátyás emléke ügyében (Társalkodó 1840. 12. 101. sz.), Hunyadi Mátyás király szobrának leirása, rajzával együtt, Észrevételei a Hunyady Mátyás király szobrának tervrajza iránti megjegyzésekre (Honművész 1840. 58. 59. 89. sz.), Tőlem is egy szó a sok szóra, Mátyás emléke ügyében (Athenaeum 1840. II. 38. 1841. I. 21. sz.) A Közhasznú Esmeretek Tárába is írt cikkeket.
 
== Források ==
545 732

szerkesztés