„Idegengyűlölet” változatai közötti eltérés

a
a (Átírás)
 
== Példák ==
Az idegengyűlölet, mint szociális jelenség nyilvánvalóan az írásbeliség előtti időszakra nyúlik vissza, de jelenlétéről írásbeli feljegyzések az ókortól állnak rendelkezésre.
 
* A '''görög társadalomban''' az oppozíciós tudat kialakulása a perzsa (i. e. 5 század) és a föníciai háborúk idejére tehető. Ekkor a „xenos” megnevezés másik poliszból származó görögöt is jelölhetett, a „nem görög” emberekre inkább a „barbár” megnevezést használták (a szó eredete vitás). Ahogy a hellén közösség tudata a háborúk során és kulturális hatásokra (közös vallás, nyelv) megerősödött, úgy finomodott az idegen meghatározása. Ellenpéldák már ekkor is akadnak, a [[szofizmus|szofista]] [[Antiphón (filozófus)]] az i. e. 5. század végén így írt: ''„Természettől fogva egyenlőek vagyunk, barbárok és görögök egyaránt… hiszen valamennyien a szájunkon és az orrunkon keresztül veszünk levegőt, és a kezünkkel fogjuk meg az ennivalót mindnyájan”''
* '''Kína''' esetében a [[19. századbanszázad]]ban alakult ki erős idegengyűlölet, amikor a sorozatos kudarc, megaláztatás és a külföldi kizsákmányolás miatt feltámadt nacionalista érzelmek a [[boxerlázadásbokszerlázadás]]ban csúcsosodtak ki. Itt a xenofób érzelmek a mandzsu [[Csing-dinasztia]] ellen is irányultak.
* '''Japán''' kezdetben mintaképnek tekintette a kínai kultúrát és társadalmat, de a 17–19. században a Tokugava [[sógun]]oknak köszönhetően az ország elszigetelődött a külvilágtól. Japánok - kevés kivétellel - nem utazhattak külföldre, és külföldiek nem utazhattak Japánba. Habár az 1868-as változások után a „Meidzsit” kormányzás képletesen és ténylegesen is megnyitotta japán kapuit a külföld előtt, a japán társadalom ma is meglehetősen homogén, 99%-uk japán. Japánban retorikai szinten ma is jelen van az idegenekkel szembehelyezkedés, de tettlegességig ritkán fajul. A japán nyelv egyik tipikus xenofób meghatározása a „gaidzsin” (外人), ami „nem japán”t vagy idegent jelent, és előfordulnak olyan (nem állami) intézmények, ahol angol tábla jelzi (No Gaijin Allowed - Japanese only!), hogy a „nem japánok” számára nem ajánlott a belépés.
* '''Magyarország''' leghíresebb xenofóbiával kapcsolatos társadalomkutatása a Tárki közvélemény-kutató cég által először 2006-ban végzett felmérés a [[pirézek]]ről. A kutatás a nem létező piréz etnikum megalkotásával lehetővé tette, hogy felmérjék a hazai lakosság (ok nélküli) idegengyűlöletét. Mivel a pirézek nem léteznek, így senki számára nem volt racionális oka az elítélésükre, mégis 59 százalékuk ellenezte a betelepülésüket. Igaz, ez az arány nem mutatja a tényleges idegengyűlölet mértékét, mert még így is jelentősen alatta maradt az ismert népek (pl. románok, oroszok, kínaiak és arabok) bevándorlását ellenzők arányának.
 
56 121

szerkesztés