„Jean-Martin Charcot” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A Francia Természettudományi Akadémia tagjai kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
1. sor:
{{
}}
'''Jean-Martin Charcot''' ([[Párizs]], [[1825]]. [[november 29.]] — [[Montsauche-les-Settons]], [[1893]]. [[augusztus 16.]]) francia neurológus és a kórélettan professzora. A „modern [[neurológia]] megalapítója” és érdekelt „legalább 15 orvosi elnevezésben”, például a Charcot-Marie-Tooth kórban és az amyotrophiás laterálszklerózisban (mozgatóidegsejt-megbetegedés). Charcot-t a „francia neurológia szülőatyjának, és a neurológia világa egyik úttörőjének” is szokták hívni.
27 ⟶ 25 sor:
== Neurológia ==
Charcot fő érdeklődési köre a neurológia volt. Ő figyelte meg először, és nevezte el a [[sclerosis multiplex]]et. A korábbi feljegyzéseket összefoglalva, és saját klinikai és patológiai megfigyelései alapján Charcot sclerose en plaques-nek nevezte a betegséget. A szklerózis multiplex három jelét Charcot triásznak hívják, és ide tartozik az akaratlan [[szem]]mozgás, a remegés, és a telegrafikus beszéd, bár ezek a jelek nem egyedülállóak a szklerózis multiplexben. Charcot [[Kognitív tudomány|kognitív]] változásokat is megfigyelt, úgy jellemezve pácienseit, mint akik „jellegzetes memória gyengeségben” szenvednek, és „lassan kialakuló elképzeléseik” vannak. A Charcot jointként ismert rendellenességet is ő írta le először. Kutatta az [[agy]] különböző területeinek funkcióit is, és az [[artéria|artériák]] szerepét a cerebrális [[vér]]zésben.
Charcot az elsők között volt, aki leírta a Charcot-Marie-Tooth betegséget (CMT). A bejelentést egy francia rezidensével, Pierre Marieval, és az angol [[Howard Henry Tooth]]-szal egyszerre tette.
Charcot tanulmányai 1868 és 1881 között mérföldkőnek számítottak a [[Parkinson-kór]] megértésében. Vezető szerepe volt abban is, hogy a korábban paralysis agitans-nak hívott betegséget [[James Parkinson]]ról nevezzék el.
40 ⟶ 38 sor:
== Művészetek ==
Charcot úgy gondolta, hogy a művészetek nagyon fontosak voltak a klinikai anatómiai metódusban. Az előadásain, és konferenciákon is rengeteg [[rajz]]ot és [[Fényképezés|fotót]] használt, melyek közül sokat ő maga vagy diákjai rajzoltak. A rajz a privát hobbija is volt. Kulcsemberként tartják számon a fotózás és a neurológiai esetek tanulmányozásának összekapcsolásáért.
== Hagyatéka ==
46 ⟶ 44 sor:
Charcot legnagyobb hagyatéka orvosként a szisztematikus neurológiai megfigyelések fejlődéséhez való hozzájárulása, és egy sor klinikai tünet és specifikus [[lézió]]k összekapcsolása. Ez a pácienseinek hosszútávú tanulmányozása, és boncolásokból származó mikroszkópikus és anatómiai analízisek miatt jöhetett létre. Ez különböző neurológiai betegségek klasszikus leírásához vezetett.
[[Fájl:Pr Charcot DSC09405.jpg|bélyegkép|jobbra|J. M. Charcot tanítás közben a Salpêtrière kórházban]]
Charcot a tanítványairól is híres: [[Sigmund Freud]], [[Joseph Babinski]], [[Pierre Janet]], [[William James]], [[Pierre Marie]], [[Albert Londe]], [[Charles-Joseph Bouchard]], [[Georges Gilles de la Tourette]], [[Alfred Binet]] és [[Albert Pitres]] is tanítványai közé tartozott. Charcot a Tourette szindrómát Georges Gilles de la Tourette nevű tanítványa tiszteletére nevezte el.
Bár az [[1870-es évek]]re Charcot Franciaország legismertebb orvosa lett, [[Edward Shorter]] szerint a pszichiátriával kapcsolatos ötleteit megcáfolták, és Franciaország ezen évtizedekig nem tudott túllépni. Shorter azt írta a ''Pszichiátria története'' című könyvében, hogy Charcot „majdhogynem semmit” nem értett meg a pszichiátriai betegségekből, és „nem igazán hallgatott a józan észre, teljesen biztos volt a saját ítéleteiben”. Ez a nézőpont azonban nem veszi figyelembe azt, hogy Charcot sosem állította, hogy ő pszichiáter. Halála után a Charcot által leírt hisztéria nem volt több, mint „javaslat tárgya.”
| |||