A '''A primogenitúra''' gyakori, a [[középkor]]ban fokozatosan jellemzővé váló öröklési rend, melyben a szülők tulajdonát, birtokait vagy rangját az elsőszülőttelsőszülött fiúgyermek örökli. A kialakulását a [[feudalizmus|feudális]] földtulajdon jellemzői nagyban elősegítették, mivel ezzel a gyakorlattal a birtokok, uradalmak és a vagyon egyéb formái nem aprózódtak el az örökösök között. Rögzülése hosszadalmas folyamat volt.
Magyarországon az [[Árpád-ház]]ban a primogenitúra a 10-1110–11. században váltotta fel a [[szeniorátus]]t. [[I. István magyar király|I. István]] a hagyományos történelmi értelmezés szerint a primogenitúrára hivatkozva vette át a hatalmat apja [[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] halála után. [[Koppány vezér|Koppány]], [[Tar Zerind]] fia, követelte a trónt és [[Sarolt fejedelemasszony|Saroltot]] (Géza feleségét) a [[levirátus]] elvére hivatkozva.
