„Juhász Géza (költő)” változatai közötti eltérés

a
{{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
a ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
{{ÉletrajzSzemély infobox
| név = Juhász Géza
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| születési név =
|születési születés helye hely= [[Debrecen]]
|születési születés dátuma dátum= [[1894]]. [[december 20.]]
| halál helye = [[Debrecen]]
| halál dátuma = [[1968]]. [[július 13.]] {{életkor-holt|1894|12|20|1968|07|13}}
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| házastárs =
| szakma = költő, <br /> irodalomtörténész,<br />egyetemi tanár
| aláírás =
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
{{egyért2|a költőről|Juhász Géza (egyértelműsítő lap)}}
 
==Élete==
Juhász Géza 1894. december 20-án született Debrecenben. 1914-től Budapesten volt bölcsészhallgató. Az [[első világháború|I. világháború]] idején besorozták katonának, 1919-ben tért haza francia fogságból. Debrecenben 1922-ben kapott magyar–német szakos tanári diplomát. 1923-1939 között a debreceni felsőkereskedelmi iskola tanára volt. Rendszeresen jelentek meg versei és tanulmányai a debreceni és országos folyóiratokban és napilapokban; többek között a [[Protestáns Szemle|Protestáns Szemlében]], a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]ban, a [[Napkelet (folyóirat, 1923–1940)|Napkelet]]ben. Irásaiban elsősorban a kortárs irodalommal, az oktatással és közművelődéssel foglalkozott. Monográfiáit is e tárgykörből írta.
 
1927-ben a tiszántúli haladó értelmiséget tömörítő Ady Társaság szervezője és elnöke volt. Jelentős munkásságot fejtett ki mint a népi irányzat teoretikusa. 1945 után azonban világnézete és irodalmi munkássága marxista színezetet öltött.
 
1939-1944 között a református Dóczi leánygimnázium tanára volt.
 
1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, 1945 áprilisa és júliusa között az ország első irodalmi folyóiratának a [[Magyarok (folyóirat)|Magyaroknak]] szerkesztője.
 
1945-1964 között a debreceni [[Debreceni Egyetem|KLTE]] tanára, a Magyar Irodalomtörténeti Intézet vezetője. Egyetemi előadásaiban főleg a [[felvilágosodás]] és a [[reformkor]] irodalmával, élete utolsó szakaszában pedig [[Csokonai Vitéz Mihály]] munkásságát kutatta.
* Csokonai-tanulmányok (Budapest, 1977)
* Juhász Géza Emlékkönyv (válogatott művek, sajtó alá rendezte, életrajzzal, bibliográfiával ellátta Juhász Izabella. Bevezető [[Bán Imre]], [[Balogh László (író)|Balogh László]], Debrecen, 1975)
* ''Juhász Géza levelesládája''; vál., sajtó alá rend. Juhász Gézáné és Lévay Botond, jegyz. Lévay Botond, előszó Kardos László, életrajz Juhász Izabella; Szépirodalmi, Bp., 1987
 
==Források==
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Irodalom}}
 
[[Kategória:Magyar költők]]
[[Kategória:Magyar irodalomtörténészek]]
537 223

szerkesztés