„Maróti Egon” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor:
{{ÉletrajzSzemély infobox
| név = Maróti Egon
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| születési név =
|születési születés helye hely= [[Pápa (település)|Pápa]]
|születési születés dátuma dátum= [[1927]]. [[november 17.]]
| halál helye = [[Szeged]]
| halál dátuma = [[2012]]. [[április 22.]] {{életkor-holt|1927|11|17|2012|04|22}}
| nemzetiség =
| házastárs =
| szakma = ókortörténész, <br />klasszika-filológus, <br />egyetemi tanár
| aláírás =
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
'''Maróti Egon''' ([[Pápa (település)|Pápa]], [[1927]]. [[november 17.]] – [[Szeged]], [[2012]]. [[április 22.]]) ókortörténész, klasszika-filológus, a 20. századi hazai és nemzetközi ókortudomány kiemelkedő kutatója. Sportoló és aforizmaszerző is volt.
 
== Élete ==
Budapesten született és itt végezte iskoláit. 1946-50 között a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetemen]] szerzett diplomát, majd ugyanitt aspiráns volt 1952-54 között.
 
Több tanulmányutat tett (Berlin-Lipcse 1959, Róma 1960, Prága 1968, Bécs 1978, 1983, Köln 1992.)
28 ⟶ 25 sor:
== Munkássága ==
=== Tudományos tevékenysége ===
Fő kutatási területe a római gazdaság- és társadalomtörténet, latin filológia, görög epigráfia, az antikvitás továbbélésének problémái, valamint az antik görög sportélet. Több, mint 300 műve jelent meg magyar, és idegen nyelveken hazánkon kívül 10 országban, angol, francia, német, olasz és orosz nyelven: könyvek és széles skálájú szakmai tárgyú publikáció.
 
=== Tudományszervező-oktatói munkássága ===
Oktatói munkája mindvégig szorosan kapcsolódott szerteágazó tudományos tevékenységéhez. Különösen kedvelte az antik „csemegéket” így pl.: a kalózkodás, a borhamisítás, az ókori sportolókkal, az olimpiákkal kapcsolatos történetek. Négygyermekes szülőként írt és előadott az antikvitásban a három és többgyermekes családoknak juttatott előnyökről.
Ám tudományos műveinél is nagyobb ismertségre tett szert élete utolsó szakaszában megjelentetett aforizmagyűjteményével, az ezekben közreadott gondolatai az antik bölcsességgel vetekednek.
 
=== Konferenciák ===
Magyar és nemzetközi tudományos konferenciákon, kongresszusokon több ízben vett részt előadással: 1957-től Magyarországon kívül az alábbi országokban: Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, (volt) NDK, NSZK, Németország, Olaszország, Románia, (volt) Szovjetunió.
 
=== Tudományos fokozatai ===
 
1955-ben a történettudományok kandidátusa, 1978-ban pedig az MTA doktora (DSc) lett.
 
=== Tudományos társaságok ===
52 ⟶ 49 sor:
 
== Tollheggyel, az aforizmaíró ==
„A szavak értelmezése a titka a latin szövegek fordításának. A források értelmezését ugyanolyan élvezetesnek találom, mint az ókorban annyira kedvelt műfaj, a szentencia megfogalmazását.” Nyilatkozta három aforizmagyűjteményéről, amely három könyvére volt a legbüszkébb.[http://www.forrasfolyoirat.hu/0806/maroti.pdf%20 1. aforizma-részletek], [http://www.forrasfolyoirat.hu/1103/maroti.pdf 2. aforizma-részletek]
 
== Emlékezete ==