„Mohy Sándor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor:
{{más|Mohi Sándor}}
{{ÉletrajzSzemély infobox
| név = Mohy Sándor
| kép = Mohy Sándor arcképe Muhi Sándortól.jpg
| képméret = 200px
| képaláírás = Mohy Sándor arcképe<br>[[Muhi Sándor]] [[Tinta|tus]]rajza
| születési név = Muhi Sándor
|születési születés helye hely= [[Dercen]]
|születési születés dátuma dátum= [[1902]]. [[március 23.]]
| halál helye = [[Kolozsvár]]
| halál dátuma = [[2001]]. [[augusztus 11.]] {{életkor-holt|1902|03|23|2001|08|11}}
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| házastárs =
| szakma = festőművész, <br />egyetemi tanár
| aláírás =
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
'''Mohy Sándor''', eredeti családneve Muhi, szignója Mo. ([[Dercen]], [[1902]]. [[március 23.]] – [[Kolozsvár]], [[2001]]. [[augusztus 11.]]) erdélyi magyar festőművész, egyetemi tanár, [[Kolozsvár]] díszpolgára. [[Muhi Sándor]] apai nagybátyja.
25 ⟶ 22 sor:
Érettségi után különböző alkalmi munkákat vállalt, ebben az időben elsősorban a [[szobrászat]] kötötte le. Tehetségét a szatmári festőművész, [[Litteczky Endre]] fedezte fel, tőle sajátította el az [[Olajfestmény|olajfestés]] technikáját. Ezekben az években megismerkedett [[Papp Aurél]]lal is, aki rövidesen nyilvánossághoz juttatta. 1924 és 1925 nyarán [[Pirk János]]sal a [[nagybányai művésztelep|nagybányai festőiskolát]] látogatta, ahol nagy hatással volt rá [[Thorma János]], [[Ziffer Sándor]] és [[Ferenczy Károly (festő)|Ferenczy Károly]] festészete. 1926–1929 között a Kolozsvári Képzőművészeti Iskola növendéke volt, ahol [[rajz]]tanári oklevelet szerzett. 1929-ben részt vett a [[bukarest]]i Hivatalos Szalon tárlatán. 1931-től néhány évig óraadó tanár volt a Szatmári Református Gimnáziumban. 1933-ban festőiskolát nyitott Szatmáron a saját műtermében. 1936-ban megnősült, ugyanebben az évben [[Papp Aurél]]lal [[Felsőbánya]] környékén festett. 1937-ben [[Dés]]re költözött, ahol végleges tanári kinevezést kapott az Andrei Mureșianu Líceumba. Itt változtatta meg a nevét Muhi Sándorról Mohy Sándorra.
 
[[Dés]]en festészeti szabadiskolát szervezett, egy évre rá egyéni kiállítást rendezett. 1941-től a [[Barabás Miklós Céh]] tagja lett. A háború utáni években számos közös kiállításon szerepelt munkáival. 1949–1970 között a [[kolozsvár]]i [[Művészeti és Design Egyetem (Kolozsvár)|Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola]] festészeti tanszékén tanított, 1967-től a főiskola prorektora lett.
 
1977-ben a [[bukarest]]i Dallas Teremben rendezték meg gyűjteményes kiállítását, amelyet még a következő városokban mutattak be: [[Bákó]], [[Jászvásár|Iași]], [[Románvásár|Roman]], [[Sepsiszentgyörgy]], [[Kézdivásárhely]], [[Kolozsvár]], [[Marosvásárhely]]. Ebben az évben jelent meg a Meridiane Könyvkiadónál ''Neogiță Lăptoiu'' Mohy-kismonográfiája. 1981-ben jelent meg a [[Dacia Könyvkiadó]]nál ''Műhelynaplója,'' amely válogatott írásait tartalmazza a családról, fiatalkori emlékekről, barátokról, festőtársakról, a művészetről. Majdnem száz évet élt, az utolsó hetekig, hónapokig festett. 1999-ben Kolozsvár díszpolgára lett. Sírja a kolozsvári [[Házsongárdi temető]]ben van.
74 ⟶ 71 sor:
*[[Képzőművészeti szakirodalom Erdélyben]]
{{portál|Művészet||Kolozsvár|-}}
 
[[Kategória:Magyar képzőművészek]]
[[Kategória:Magyar festők]]