„Otto Moll” változatai közötti eltérés

a
{{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
a ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
{{ÉletrajzSzemély infobox
| név = Otto Moll
| kép = <!-- Wikidatából -->
| képméret =
| képaláírás =
| típus =
| születési név =
|születési születés helye hely= Hohen Schönberg ([[Mecklenburg]])
|születési születés dátuma dátum= [[1915]]. [[március 4.]]
| halál helye = [[Landsberg am Lech]] ([[Bajorország]])
| halál dátuma = [[1946]]. [[május 28.]]
| állampolgárság =
| nemzetiség = [[németek|német]]
| házastárs = <!-- Wikidatából -->
| élettárs = <!-- Wikidatából -->
| gyermekei = <!-- Wikidatából -->
| szülei =
| szakma =
| szerepei =
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
}}
 
'''Otto Moll''' (Hohen Schönberg, [[1915]]. [[március 4.]] – Landsberg am Lech, [[1946]]. [[május 28.]]) [[Schutzstaffel|SS]]-[[Rendfokozat#Őrmester|főtörzsőrmester]], aki az [[Auschwitzi koncentrációs tábor|auschwitz-birkenaui]] krematóriumok főparancsnokaként több százezer [[A zsidóság Magyarországon|magyar zsidó]] elgázosítását irányította. Saját kezűleg több száz embert lőtt főbe, vagy lökött élve a hullaégető gödrökbe.
 
1935 május első napján lépett be az [[Schutzstaffel|SS]]-be. 1941 májusában a [[sachsenhauseni koncentrációs tábor]]ból Birkenauba került, ahol több magasabb pozíciót töltött be. 1941 májusától ő volt a mezőgazdasági munkára kirendelt foglyok felügyelője, ám kegyetlen viselkedésének köszönhetően hamar a büntetőszázad élére került. Ebbe a századba a kisebb vétkeket (élelem lopása, cigarettázás munka közben) elkövető foglyok kerültek, s feladatuk nem volt könnyű; a tábori csatornarendszert kellett kiépíteniük. Ezt még tetézte, hogy Moll irányításával folyton-folyvást verték őket.
 
1942-ben, miután megkezdődött Birkenauban az új krematóriumok építése, a [[Sonderkommando]] az ő irányítása alatt ásta ki az ideiglenes gázkamrákban meggyilkolt több mint százezer zsidó holttestét, majd nyílt színi máglyákon elégettette azokat. A hullákat cipelő sondereseket Moll és beosztottjai rendszeresen verték.
 
A Sonderkommando egy korábbi tagja, Henryk Tauber a következőket írta róla:
<!--[[Nyiszli Miklós]], [[Josef Mengele]] boncolóorvosa így írt Mollról: {{Idézet2|''3-400-an kerülnek egyszerre a vetkőzőkbe. Itt sűrű botütésektől nógatva, gyorsan leteszik ruháikat és távoznak a ház túloldalán lévő ajtón...Az ajtón kilépve, idejük sem jut arra, hogy körülnézzenek és helyzetük borzalmasságát felfogják, már karon is ragadja őket egy-egy sonderkommandós és viszi az SS-őrök sorfala között...a máglyához...A lövés itt egy csattanásnak hallik a borzalmas ordításban. Elhangzik és a többnyire csak félig halottat bedobják az árok tűztengerébe...Itt a máglyáknál Moll a parancsnok. ''[...]Mint orvos, és mint szemtanú állíthatom, hogy ő a [[Harmadik Birodalom]] legelvetemültebb, leghidegvérűbb, legmegszállottabb gyilkosa. Még dr. Mengelében is jelentkezett néha valami emberi... '' mindenhol jelen van, fáradhatatlanul járja körbe a máglyákat, az utat a tűztől a vetkőzőig. A vetkőzőtől a máglyákhoz felvezetettek nagy része ellenállás nélkül engedi, hogy vigyék. A dermedtségtől vagy félelemtől annyira bénult, hogy talán nem is tudja, mi történik vele. Ilyenek az öregek és a gyermekek nagy részben. Vannak azonban fiatalok... Ezek létfenntartási ösztönük minden kétségbeesett erejével próbálnak ellenállni. Ha egy ilyen jelenetet Moll az emberfutószalag vonalán észrevesz, állandóan nyitott pisztolytáskájából előrántja fegyverét. Egy dörrenés, sokszor 40-50 méter távolságról és az akadékoskodó holtan esik ki a sonderes kezéből. Moll mesterlövésznek számít. Sok Sonderkommandós karját lőtte már át, ha elégedetlen volt munkájával, mindig csak a karját, minden kiabálás vagy figyelmeztetés nélkül.''|[[Nyiszli Miklós]]: Dr. Mengele boncoló orvosa voltam az auschwitzi krematóriumban}} -->
 
Moll Rudolf Höß jelenlétében fegyelmezett volt, visszafogta magát, ám az ellenőrzéseket leszámítva a megsemmisítő zóna ura volt. 1944 végén kidolgozott egy tervet a krematóriumok lebontásáról, minden nyom eltüntetéséről, a tábor foglyainak lemészárlásáról. Ezután ismét a gleiwitzi tábor parancsnoka lett, amelynek evakuálását 1945 elején ő szervezte meg. Ezt követően a kauferingi kényszermunkatábor élére helyezték át. Vérengző mivoltából itt sem vesztett, tovább gyilkolta az embereket.
 
A [[Második világháború|világháború]] után az amerikaiak elfogták, [[Dachau]]ban bíróság elé állították, elítélték, majd kivégezték.
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|zsidóság||Második világháború||Németország|}}
 
{{DEFAULTSORT:Moll Otto}}
[[Kategória:KZ-lágerek vezetői, alkalmazottai]]
485 763

szerkesztés