„Török János (közgazdász)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
1. sor:
{{
▲ | aláírás =
}}
[[Fájl:Török János plaque Tapolca Batsányi János tér.jpg|bélyegkép|220px|[[Emléktáblák Tapolcán|Emléktáblája Tapolcán]]]]
{{egyért2|a közgazdászról|Török János (egyértelműsítő lap)}}
'''Török János''' ([[Tapolca]], [[1809]]. [[június 6.]]/[[1807]]. [[június 6.]]<ref>[http://www.ekmk.hu/lexikon/talalatok3.php?beture=T%C3%96R%C3%96K%20J%C3%A1nos]</ref><ref>{{MÉL|4||ABC15363/16010.htm}}</ref> – [[Budapest]], [[1874]]. [[február 9.]]) főlevéltárnok, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja.<ref name="törökjánosgyász">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRY3-ZTW?mode=g&i=508&wc=M6W2-7P8%3A101518901%2C105347801&cc=1542666|title=familysearch.org Török János gyászjelentése}}</ref>
25 ⟶ 21 sor:
Török Antal tanító és Morvai Viktória fia. Tanulmányait [[Keszthely]]en, Budán, Pesten és [[Graz]]ban a Johanneumban végezte, utóbbi intézetben főként természettudományi, matematikai és gazdasági szakon. Ezután 1830-tól Eszterházy Miklós herceg uradalmi igazgatóságánál [[Kismarton]]ban működött. Ez időben (1832–1837) kezdődött kapcsolata a Magyar Gazdasági Egyesülettel. Később ez szorosabbá vált, miután őt [[Klauzál Imre]] mint jószágigazgatósági ülnököt maga mellé meghívta, és 1839-ben a [[rohonc]]i gazdaképző intézetben elfoglalt állásához még egy tanszéket is kötött. Amíg a rohonci intézet működött, Klauzál Imre Török Jánost a gazdasági egyesület minden közgyűlésére magával vitte Pestre; később az egyesület titkára lett. Az MTA 1841-ben levelező tagjának választotta. Az 1840-es években a magyar gazdák szervezésével szerzett érdemeket.
Az egyesület támogatásával évenként részt vett a német mezőgazdák vándorgyűléseiben. 1844-ben az ország nádora részéről megbízást kapott Németországban a hűbéri és birtoklási viszonyokra vonatkozó adatok, valamint az iskolákra és közművelődési intézményekre vonatkozó törvények és rendszabályok összegyűjtésére. Az 1844. évi országgyűléshez az egyesület megbízásából gazdasági javaslatokat terjesztett be. [[Cegléd]] mellett, Szőkehalmán 1846-ban gazdasági intézetet létesített; de az országos vihar ezt is elpusztította.
Részt vett a szabadságharc küzdelmeiben, ezért később Pesten, majd az aradi várban volt fogságban. Miután kiszabadult, Szőkehalmán, majd Pesten telepedett le, az önkényuralom és a kiegyezés korában újságírással kereste kenyerét. Évtizedeken keresztül szoros összeköttetésben állt [[Széchenyi István]]nal, meghatalmazása folytán adta ki munkáit.
1866-ban országos főlevéltárnokká nevezték ki. Könyvtárát kevéssel halála előtt a szatmári püspöki birtokába bocsátotta. A pápai szent Gergely-rend lovagja volt; a török Medsidi-rend vitéze; számos hazai és külföldi gazdasági jellegű egyesület tagja.
60 ⟶ 56 sor:
{{nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:To~ro~k Janos}}▼
▲{{DEFAULTSORT:To~ro~k Janos}}
[[Kategória:Magyar levéltárosok]]
[[Kategória:Magyar szakírók]]
|