„Váradi Szabó János” változatai közötti eltérés

a
{{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
{{ÉletrajzSzemély infobox
| név = Váradi Szabó János
| kép = Váradi Szabó János.jpg
| képméret =
| képaláírás = Váradi Szabó János portréja a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]]ban
| születési név =
|születési születés helye hely= [[Szilvásújfalu]]
|születési születés dátuma dátum= [[1783]]. [[augusztus 27.]]
| halál helye = [[Debrecen]]
| halál dátuma = [[1864]]. [[március 12.]] {{életkor-holt|1783|08|27|1864|03|12}}
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| házastárs =
| szakma = [[pedagógus]], pedagógiai író
| aláírás =
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
'''Váradi Szabó János''' ([[Szilvásújfalu]], [[1783]]. [[augusztus 27.]] – [[Debrecen]], [[1864]]. [[március 12.]]) magyar pedagógus, pedagógiai író, salétrom termelés főfelügyelője.
== Életpályája ==
 
Kiképeztetését [[Sárospatak]]on kapta, ahol a gimnáziumi és akadémiai tanfolyamokat tanulta és 1807-ben bevégezte. [[Vay Miklós]] báró tábornok gyermekei mellé nevelőnek ment, majd 1807 őszétől [[Heidelberg]]ben folytatott egyetemi tanulmányokat. 1810-ben Pestalozzi yverdoni intézetében hónapokon át tanulmányozta az ottani tanítási módszereket. 1811-ben tért vissza hazájába, ezután levelezés útján tartotta a kapcsolatot mesterével. Magyarországra hívta [[Egger Vilmos]]t, Pestalozzi tanítványát, akivel [[Yverdon-les-Bains|Yverdonban]] ismerkedett meg. Ezután nevelőként működött, tanítványai számára maga dolgozta ki Pestalozzi elvei szerint az egyes tárgyak vezérfonalait. 1816-ban tanítványait a felsőbb tudományok hallgatása végett Pestre vitte. 1822-ben az ifjú Vayak bevégezték az egyetemi pályát és nevelőjükkel Magyar- és [[Lengyelország]]ban utazgattak, két évet pedig a [[bécs]]i polytechnikumon töltöttek. 1824-ben Vay tábornok halálával Váradi Szabó megvált növendékeitől (Vay Miklós és Lajos báróktól) és 1826-ban Bártfai Szabó Erzsébetet feleségül vette. 1830-ban Debrecenben nyert alkalmazást mint a császári és királyi salétromgyár felügyelője; a lentzburgi tudós-társaságnak is tagja volt. A debreceni főiskola pedagógiai tanszékére szóló meghívást nem fogadta el.
 
Pedagógiai írásaiban kifejtette neveléselméleti nézeteit, a köznép gyermekeinek iskoláztatását sürgette, s a hazai rendszeres tanítóképzés bevezetését. 1817-ben írt munkája, amelyet elsősorban Pestalozzi és [[Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820)|Tessedik Sámuel]] pedagógiai gondolkodásának hatása alatt írt, vitát váltott ki az 1817-ben induló [[Tudományos Gyűjtemény]]ben. Folnesics Lajos ''Észrevételek a Pestalozzizmus ellen'' címen írt támadó cikket, viszont e cikkre válaszul [[Schedius Lajos]], a pesti egyetem tanára védelmébe vette a [[svájc]]i nevelőt és tanítványát Váradi Szabó Jánost.<ref>[http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/07.08.html A hazai pedagógia gondolkodás fejlődése.]</ref>
* Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
* Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
* Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
{{DEFAULTSORT:Varadi Szabo Janos}}
[[Kategória:Magyar pedagógusok]]
589 559

szerkesztés