„Svédország uralkodóinak listája” változatai közötti eltérés

Dupla <small> HTML-kifejezések eltávolítása
(Dupla <small> HTML-kifejezések eltávolítása)
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
|align="center"|'''[1.]'''
|align="center"|[[Fájl:MELLIN(1850) p1.264 ERIK SEGERSALL.jpg|80px]]
|'''[[VI. Erik svéd király|VI. ''Győztes'' Erik]]'''<br /><small><small>* [[932]] előtt<br />† [[994]]</small>
|align="center"|[[970]] k. – [[994]]<br><small>(kb. 25 évig)
|<small>'''II. Olaf testvére.''' A ''[[svédek|svea]]'' nép királya, 992/93 körül [[Dánia|dán]] király is. Valószínűleg ő volt az első király, akinek hatalma az egész [[középkor]]i Svédországra kiterjedt. Más vélekedések szerint azonban ez először csak fiának sikerült. Neve svédül: ''Erik VI Segersäll''.
|align="center"|'''[2.]'''
|align="center"|[[Fájl:Silvermynt slaget för Olof Skötkonung, Nordisk familjebok.png|80px]]
|'''[[III. Olaf svéd király|III. ''Kincses'' Olaf]]'''<br /><small><small>* [[980]] körül<br />† [[1021]]/[[1022]] tele</small>
|align="center"|[[994]]–[[1021]]/[[1022]]<br><small>(27–28 évig)
|<small>'''VI. Erik fia.''' Szintén felvette a kereszténységet, és megalapította az első svéd [[püspökség]]et. Svéd nemzeti pénzt veretett, a svéd történelemben először. 1022-ben letették a trónról. Neve svédül: ''Olof III Skötkonung''.
|align="center"|'''[3.]'''
|align="center"|[[Fájl:Mynt präglat av Anund Jakob Jonsson, Nordisk familjebok.png|80px]]
|'''[[III. Anund svéd király|III. Anund Jakab]]'''<br /><small><small>* [[1008]]. [[július 25.]]<br />† [[1050]]</small>
|align="center"|[[1021]]/[[1022]]–[[1053]]<br><small>(31–32 évig)
|<small>'''III. Olaf fia.''' Sikertelen háborúkat vezetett Dánia és [[Anglia]] ellen.
|align="center"|'''[4.]'''
|align="center"|–
|'''[[III. Emund svéd király|III. ''Öreg'' Emund]]'''<br /><small><small>* [[1007]]<br />† [[1061]]</small>
|align="center"|[[1053]]–[[1061]]<br><small>(8 évig)
|<small>'''III. Olaf törvényen kívüli fia.''' Halálával kihalt az Yngling-dinasztia.
|align="center"|'''[5.]'''
|align="center"|–
|'''[[Stenkil svéd király|Stenkil]]'''<br /><small><small>* [[1028]] körül<br />† [[1066]]</small>
|align="center"|[[1061]]–[[1066]]<br><small>(5 évig)
|<small>'''III. Edmund veje.'''
|align="center"|'''[6.]'''
|align="center"|–
|'''[[VII. Erik svéd király|VII. Erik]]'''<br /><small><small>† [[1067]]</small>
|align="center"|[[1066]]–[[1067]]<br><small>(1 évig)
|<small>'''Stenkil fia.''' Véres trónharcot vívott [[VIII. Erik svéd király|VIII. Erikkel]]. Véres trónharcot vívott VIII. Erikkel. Neve svédül: ''Erik VII Stenkilsson''.
|align="center"|'''[7.]'''
|align="center"|–
|'''[[VIII. Erik svéd király|VIII. ''Pogány'' Erik]]'''<br /><small><small>† [[1067]]</small>
|align="center"|[[1066]]–[[1067]]<br><small>(1 évig)
|<small>Neve svédül: ''Erik VIII Hedningen''.
|align="center"|'''[8.]'''
|align="center"|–
|'''[[Halsten svéd király|Halsten]]'''<br /><small><small>† [[1084]]?</small>
|align="center"|[[1067]]–[[1070]]<br><small>(3 évig)
|<small>'''Stenkil fia''', aki feltehetőleg egy ideig fivérével, I. Ingével uralkodott. Neve svédül: ''Halsten Stenkilsson''.
|align="center"|'''[10.]'''
|align="center"|–
|'''[[I. Haakon svéd király|I. ''Rőt'' Haakon]]'''<br /><small><small>* [[1040]] körül<br />† [[1079]]</small>
|align="center"|[[1070]]–[[1079]]<br><small>(4 évig)
|<small>'''Feltehetőleg Stenkil fogadott gyermeke.''' Az első svéd uralkodó, akit egy korabeli dokumentumban királyként említenek.
|align="center"|'''[11.]'''
|align="center"|–
|'''[[I. Inge svéd király|I. ''Idősebb'' Inge]]'''<br /><small><small>† [[1112]]</small>
|align="center"|[[1079]]–[[1084]]<br><small>(5 évig)
|<small>'''Stenkil fia''', hívő keresztény. A pogányság elutasítása miatt a trónról letették, hatalomfosztása azonban nem bizonyos, hogy az egész ország területére kiterjedt.
|align="center"|'''[12.]'''
|align="center"|–
|'''[[Svend svéd király|''Áldozó'' Svend]]'''<br /><small><small>* [[1050]] körül<br />† [[1087]]</small>
|align="center"|[[1084]]–[[1087]]<br><small>(3 évig)
|<small>'''I. Haakon fia, vagy sógora.''' I. Inge ölte meg. Svéd neve: ''Blot-Sven''
|align="center"|'''[13.]'''
|align="center"|–
|'''[[(IX.) Erik svéd király|(IX.) Erik, ''a jó arató'']]'''<br /><small><small>† [[1088]]</small>
|align="center"|[[1087]]–[[1088]]<br><small>(1 évig)
|<small>'''Svend fia''', az utolsó pogány király, akiről azonban nem maradt korabeli feljegyzés. Meggyilkolták. Neve svédül: ''Erik Årsäll''.
|align="center"|'''[14.]'''
|align="center"|–
|'''[[Fülöp svéd király|Fülöp]]'''<br /><small><small>† [[1118]]</small>
|align="center"|[[1112]]–[[1118]]<br><small>(6 évig)
|<small>'''Halsten fia.''' Egy ideig fivérével, II. Ingével együtt uralkodott. Neve svédül: ''Filip Halstensson''.
|align="center"|'''[15.]'''
|align="center"|–
|'''[[II. Inge svéd király|II. ''Ifjabb'' Inge]]'''<br /><small><small>† [[1125]]</small>
|align="center"|[[1112]]–[[1125]]<br><small>(13 évig)
|<small>'''Halsten fia.''' Uralkodásáról nagyon kevés adat áll rendelkezésre.
|align="center"|'''[16.]'''
|align="center"|–
|'''[[Ragnvald svéd király|''Kurtafejű'' Ragnvald]]'''<br /><small><small>† [[1126]]</small>
|align="center"|[[1125]]–[[1126]]<br><small>(1 évig)
|<small>'''Feltehetőleg I. Inge fia.''' A sveák elismerték királyuknak, azonban Västergötlandba való megérkeztével a vidék lakosai megölték és helyére Erős Magnust választották királynak. Neve svédül: ''Ragnvald Ingesson Knaphövde''.
|align="center"|'''[17.]'''
|align="center"|–
|'''[[I. Magnus svéd király|I. ''Erős'' Magnus]]'''<br /><small><small>* [[1107]]<br />† [[1134]]. [[június 4.]]</small>
|align="center"|[[1125]]–[[1130]]<br><small>(5 évig)
|<small>Dánia hercege és '''I. Inge unokája.''' Feltehetőleg I. Sverker űzte el Svédországban. Neve svédül: ''Magnus I Nilsson den Stärke''.
|align="center"|'''[18.]'''
|align="center"|[[Fájl:Sweartgar I of Sweden relief 2009 Heda Ödeshög (crop).jpg|80px]]
|'''[[I. Sverker svéd király|I. ''Botlábú'' Sverker]]''',<br />vagy ''Idősebb'' Sverker<br /><small><small>† [[1156]]. [[december 25.]]</small>
|align="center"|[[1130]]–[[1156]]<br><small>(26 évig)
|<small>'''A Sverker-ház alapítója. VIII. Erik dédunokája.''' Uralkodásáról és eredetéről kevés ismeretünk van. Politikája hozzájárult Svédország stabilitásához és erejének növekedéséhez. Neve svédül: ''Sverker I den äldre'' vagy ''Sverker I Klumpfot''.
|align="center"|'''[19.]'''
|align="center"|[[Fájl:Stockholms stads tredje sigill.png|80px]]
|'''[[IX. Erik svéd király|IX. ''Szent ''Erik]]'''<br /><small><small>* [[1120]] körül<br />† [[1160]]. [[május 18.]]</small>
|align="center"|[[1156]]–[[1160]]<br><small>(4 évig)
|<small>'''Az Erik-ház alapítója. Svend leányági unokája.''' 1150 után Uppland királya, 1156-tól egész Svédországé. Letörte a pogány ellenállást, és [[keresztes háborúk|keresztes hadjáratot]] vezetett [[Finnország]] ellen. Neve svédül: ''Erik IX Jedvardsson den Helige''.
|align="center"|'''[20.]'''
|align="center"|–
|'''[[II. Magnus svéd király|II. Magnus]]'''<br /><small><small>* [[1130]] körül<br />† [[1161]]</small>
|align="center"|[[1160]]–[[1161]]<br><small>(1 évig)
|<small>'''Stenkil-házi uralkodó. I. Inge ükunokája.''' VII. Károly ölte meg. Neve svédül: ''Magnus II Henriksson''.
|align="center"|'''[21.]'''
|align="center"|[[Fájl:Karl Sverkerssons sigill.jpg|80px]]
|'''[[VII. Károly svéd király|VII. Károly]]'''<br /><small><small>* [[1130]] körül<br />† [[1167]]. [[április 12.]]</small>
|align="center"|[[1161]]–[[1167]]<br><small>(6 évig)
|<small>'''Sverker-házi uralkodó. Sverker fia.''' 1155-től [[Götaland]], majd Magnus Henrikssonnal vívott csatája után egész Svédország ura. Elesett a későbbi I. Knut-tal vívott csatában [[Wisingsö]] mellett 1167-ben. Neve svédül: ''Karl VII Sverkersson''. (IX. Károly király, egy XVI. századi mű alapján, elfogadta Svédország fiktív történetét, így lett - visszamenőleg - I. Károly királyból VII. Károly, II. Károly királyból VIII. Károly, ő maga pedig - III. Károly helyett - IX. Károly; annak ellenére, hogy - valójában - VII. Károly előtt nem uralkodott Károly nevű svéd király.)
|align="center"|'''[22.]'''
|align="center"|–
|'''[[Kol svéd király|Kol]]'''<br /><small><small>† [[1173]] ?</small>
|align="center"|[[1167]]–[[1173]]<br><small>(6 évig)
|<small>'''Sverker-házi uralkodó, I. Sverker unokaöccse.''' Fivérével, Boleszlávval együtt uralkodott. Mindketten igényt tartottak a trónra Knut Erikssonnal versengve. Neve svédül: ''Kol Jonsson''.
|align="center"|'''[23.]'''
|align="center"|–
|'''[[Boleszláv svéd király|Boleszláv]]'''<br /><small><small>† [[1173]] ?</small>
|align="center"|[[1167]]–[[1173]]<br><small>(6 évig)
|<small>'''Sverker-házi uralkodó. I. Sverker unokaöccse.''' Fivérével, Kollal együtt uralkodott. Mindketten igényt tartottak a trónra Knut Erikssonnal versengve.
|align="center"|'''[24.]'''
|align="center"|[[Fájl:Kung Knut Erikssons sigill.png|80px]]
|'''[[I. Knut svéd király|I. Knut]]'''<br /><small><small>* [[1145]] körül<br />† [[1196]]. [[április 8.]]</small>
|align="center"|[[1167]]–[[1196]]<br><small>(29 évig)
|<small>'''Erik-házi uralkodó. IX. Erik fia.''' A Sverker fia közötti trónharcok után hatalmát csak 1173-ra tudta biztosítani. Nevéhez fűződik [[Stockholm]] egyes városrészeinek felépítése, többek között egy kastély építtetése, mely az [[észtek]] elleni védelmet szolgálta. Ő építtette a [[kalmari kastély]]t is. Neve svédül: ''Knut I Eriksson''.
|align="center"|'''[25.]'''
|align="center"|–
|'''[[II. Sverker svéd király|II. ''Ifjabb'' Sverker]]'''<br /><small><small>* [[1164]]<br />† [[1210]]. [[július 17.]]</small>
|align="center"|[[1196]]–[[1208]]<br><small>(12 évig)
|<small>'''Sverker-házi uralkodó. VII. Károly fia.''' Azért választották királynak, mert Knut gyermekei még kiskorúak voltak. 1203 után Knut gyermekeivel szemben trónharcokat vívott, végül 1108-ban elvesztette a koronát X. Erik javára. 1210-ben ölték meg, amikor megpróbálta visszaszerezni a koronát. Neve svédül: ''Sverker II Karlsson den Yngre''.
|align="center"|'''[26.]'''
|align="center"|[[Fájl:Eric the Survivor of Sweden grave detail 2009.jpg|80px]]
|'''[[X. Erik svéd király|X. Erik]]'''<br /><small><small>* [[1180]]<br />† [[1216]]. [[április 10.]]</small>
|align="center"|[[1208]]–[[1216]]<br><small>(8 évig)
|<small>'''Erik-házi uralkodó, I. Knut fia.''' [[Norvégia|Norvég]] támogatással sikerült II. Sverkert letaszítania a trónról. Erik volt az első svéd király, aki megkoronáztatta magát. Neve svédül: ''Erik X Knutsson''.
|align="center"|'''[27.]'''
|align="center"|–
|'''[[I. János svéd király|I. ''Gyermek'' János]]'''<br /><small><small>* [[1201]]<br />† [[1222]]. [[március 10.]]</small>
|align="center"|[[1216]]–[[1222]]<br><small>(6 évig)
|<small>'''Sverker-házi uralkodó. II. Sverker fia.''' X. Erik halála után választották királlyá. Sikertelen kereszteshadjáratot vezetett [[Észtország]]ban. Neve svédül: ''Johan I Sverkersson den Unge''.
|align="center"|'''[28.]'''
|align="center"|[[Fájl:Eric the Lisper & Halter of Sweden grave detail 2009 (2).jpg|80px]]
|'''[[XI. Erik svéd király|XI. ''Selypítő'' Erik]]''', <br />vagy ''Sánta'' Erik<br /><small><small>* [[1216]] ([[április 10.]] után)<br />† [[1250]]. [[február 2.]]</small>
|align="center"|[[1222]]–[[1229]]<br><small>(7 évig)
|<small>'''Erik-házi uralkodó. X. Erik fia''', akit hatévesen királlyá választottak. Gyermekkora alatt Svédországot a birodalmi gyűlés kormányozta. 1229-ben II. Knut letette a svéd trónról. Neve svédül: ''Erik Eriksson''.
|align="center"|'''[29.]'''
|align="center"|[[Fájl:Canute II of Sweden coin 1905.jpg|80px]]
|'''[[II. Knut svéd király|II. ''Magas'' Knut]]'''<br /><small><small>† [[1234]]</small>
|align="center"|[[1229]]–[[1234]]<br><small>(5 évig)
|<small>'''Erik-házi uralkodó. IX. Erik dédunokája.''' Knut tagja volt annak a gyűlésnek, mely Svédországot XI. Erik alatt kormányozta. 1229-ben ragadta magához a királyi címet. Neve svédül: ''Knut II den Länge''.
|align="center"|–
|align="center"|[[Fájl:Portrait of Birger Jarl.jpg|80px]]
|''[[Birger Jarl]]''<br /><small><small>* [[1210]] körül<br />† [[1266]]. [[október 12.]]
|align="center"|''([[1248]]–[[1266]])''
|<small>'''XI. Erik sógora.''' Nem volt király. Az ő idejére fűződik Stockholm városának megalapítása, valamint számos kereszteshadjárat a finn területekre. Támogatta a [[balti-tenger]]i kereskedelmet.
|align="center"|'''[30.]'''
|align="center"|[[Fájl:Valdemar Birgersson.JPG|80px]]
|'''[[Valdemár svéd király|Valdemár]]'''<br /><small><small>* [[1243]]<br />† [[1302]]. [[december 26.]]
|align="center"|[[1250]]–[[1275]]<br><small>(25 évig)
|<small>'''Birger Jarl fia.''' 7 évesen választották királlyá, a hatalom azonban 1266-ig apja kezében maradt. Uralmát hatalmi harcok jellemezték fivéreivel, Magnusszal és Erikkel. 1275-ben leköszönt a trónról. Neve svédül: ''Valdemar Birgersson''.
|align="center"|'''[31.]'''
|align="center"|[[Fájl:Magnus Ladulas sigill.jpg|80px]]
|'''[[III. Magnus svéd király|III. ''Hombárzáró'' Magnus]]'''<br /><small><small>* [[1245]] körül<br />† [[1290]]. [[december 18.]]
|align="center"|[[1275]]–[[1290]]<br><small>(15 évig)
|<small>'''Birger Jarl fia.''' 1275-ben ragadta magához a hatalmat fivérétől, Valdemartól, de hatalmát csak 1280-ra tudta stabilizálni. Ezután számos reformot vezetett be. Erősítette a lovasságot. Neve svédül: ''Magnus Lådulas''.
|align="center"|'''[32.]'''
|align="center"|[[Fájl:BirgerSweden.jpg|80px]]
|'''[[Birger svéd király|Birger]]'''<br /><small><small>* [[1280]]<br />† [[1321]]. [[május 31.]]
|align="center"|[[1290]]–[[1318]]<br><small>(28 évig)
|<small>'''III. Magnus gyermeke.''' 1302-ig kiskorúsága miatt gyámság alatt kormányzott. Uralmát hatalmi harcok jellemezték fivéreivel, mely harcok egy időre polgárháborúba torkollottak. 1318-ban [[Dánia|Dániába]] menekült. Neve svédül: ''Birger Magnusson''.
|align="center"|'''[33.]'''
|align="center"|[[Fájl:Kung Magnus Erikssons domsigill.jpg|80px]]
|'''[[VII. Magnus norvég király|IV. Magnus]]'''<br /><small><small>* [[1316]] [[április]]a<br />† [[1374]]. [[december 1.]]
|align="center"|[[1319]]–[[1364]]<br><small>(45 évig)
|<small>'''Erik Magnusson norvég herceg fia és V. Haakon norvég király unokája.''' Háromévesen koronázták Svédország és Norvégia királyává. 1364-ben egy nemesi felkelés letaszította a trónról. Neve svédül: ''Magnus Eriksson''.
|align="center"|–
|align="center"|[[Fájl:Erik-magnusson.gif|80px]]
|''[[XII. Erik svéd király|XII. Erik]]''<br /><small><small>* [[1337]]<br />† [[1359]]. [[június 21.]]
|align="center"|''([[1356]]–[[1359]])''
|<small>'''IV. Magnus fia.''' Kormányzó édesapja oldalán. 1357-ben érte el, hogy IV. Magnus mellett egyenrangú koronás főként ismerjék el, ám még édesapja előtt elhalt. Neve svédül: ''Erik Magnusson''.
|align="center"|–
|align="center"|[[Fájl:Kong Haakon VI Magnusson PI XVII 1.jpg|80px]]
|''[[VI. Haakon norvég király|II. Haakon]]''<br /><small><small>* [[1340]] [[augusztus]]a<br />† [[1380]]. [[május 1.]]
|align="center"|''([[1362]]–[[1364]])''
|<small>'''IV. Magnus fia.''' Kormányzó édesapja oldalán, majd 1355-től Norvégia királya.
|align="center"|'''[34.]'''
|align="center"|[[Fájl:Albert of Mecklenburg.jpg|80px]]
|'''[[Albert svéd király|Albert]]'''<br /><small><small>* [[1338]] körül<br />† [[1412]]. [[március 31.]]
|align="center"|[[1364]]–[[1389]]<br><small>(25 évig)
|<small>'''IV. Magnus unokaöccse.''' 1364-ben a birodalmi tanács királlyá választotta. Uralkodásának első nyolc évét Magnus híveinek üldözésével, ill. az ellenük folyó harccal töltötte. A harcok eredményeként azonban uralkodói jogköreinek egy részét át kellett ruháznia a birodalmi tanácsra. A hatalom visszaszerzésének kísérlete 1388-ban I. Margit dán királynő intervencióját hozta. 1389-ben Albert királyt a dán seregek legyőzték és fogságba vetették. Megkezdődött a kalmari unió korszaka. ''A Mecklenburgi-ház tagja.''
|align="center"|–
|align="center"|[[Fájl:Oluf 2 of Denmark (Kronborg tapestries) cropped.jpg|80px]]
|''[[IV. Olaf norvég király|IV. Olaf Haakonson]]''<br /><small><small>* [[1370]] [[december]]e<br />† [[1387]]. [[augusztus 23.]]
|align="center"|''([[1385]]–[[1387]])''
|<small>'''Margit és II. Haakon fia.''' Albert ellenkirályaként lépett fel.
|align="center"|'''[35.]'''
|align="center"|[[Fájl:Roskilde Margrethe1 face.jpg|80px]]
|'''[[I. Margit dán királynő|Margit]]'''<br /><small><small>* [[1353]] [[március]]a<br />† [[1412]]. [[október 28.]]
|align="center"|[[1389]]–[[1412]]<br><small>(23 évig)
|<small>'''II. Haakon felesége.''' 1375 után Dánia, 1380 után Norvégia régense. 1388-ban a svéd birodalmi gyűlés királynővé választotta. Hatalmát azonban csak Albert királyon aratott győzelme után tudta stabilizálni. Legnagyobb politikai érdeme a három [[Skandinávia|skandináv]] birodalom egyesítése volt egy politikai egységbe.
|align="center"|'''[36.]'''
|align="center"|[[Fájl:Eryk I Pomorski Darłowo.jpg|80px]]
|'''[[VII. Erik dán király|XIII. ''Pomerániai'' Erik]]'''<br /><small><small>* [[1381]]/[[1382]]<br />† [[1459]]. [[május 3.]]
|align="center"|[[1396]]–[[1439]]<br><small>(43 évig)
|<small>'''Margit és Albert unokahúgának a fia.''' 1396-ban hivatalosan Dánia, Svédország és Norvégia királyává választották, azonban 1412-ig a hatalom valójában Margit kezében összepontosult. Erik nevéhez fűződik [[Malmö]] városának alapítása. Hatalmát gyengítette a Dánia számára kezdvezőtlen [[vordingborgi béke]], valamint az [[Engelbrekt Engelbrektsson|Engelbrekt-felkelés]]. 1439-ben mindhárom ország trónjáról letették.
|align="center"|'''[37.]'''
|align="center"|[[Fájl:Christopher of Bavaria.jpg|80px]]
|'''[[Kristóf svéd király|''Wittelsbach'' Kristóf]]'''<br /><small><small>* [[1416]]. [[február 16.]]<br />† [[1448]]. [[január 6.]]
|align="center"|[[1441]]–[[1448]]<br><small>(7 évig)
|<small>'''XIII. Erik unokaöccse.''' 1440-től Dánia királya. Svédország és Norvégia ebben az időben átmenetileg felmondta a szövetséget, azonban 1441-ben, ill 1442-ben maguk is királyukká választották Kristófot.
|align="center"|'''[38.]'''
|align="center"|[[Fájl:Karl Knutsson Bonde.jpg|80px]]
|'''[[VIII. Károly svéd király|VIII. Károly]]'''<br /><small><small>* [[1409]]. [[október 5.]]<br />† [[1470]]. [[május 15.]]
|align="center"|[[1448]]–[[1457]]<br><small>(9 évig)
|<small>A korábbi Karl Knutsson Bonde birodalmi kormányzó. Kristóf halála után a svéd [[nemesség]] VIII. Károly néven királlyá választotta. Ezzel I. Keresztély dán király ellenkirályaként lépett fel. 1449-ben Károlyt Norvégia is királlyá választotta, azonban 1450-ben át kellett adnia az országot Keresztélynek. 1457-ben megkezdődött a Jöns Bengtsson Oxenstierna és Erik Axelsson Tott által vezetett felkelés. Károlyt letaszították a trónról és [[Gdańsk|Danzig]] városába menekült számüzetésbe. Ez a periódus volt Károly első uralkodása királyként.
|align="center"|'''[39.]'''
|align="center"|[[Fájl:Medalj över Kristian I, Nordisk familjebok.png|80px]]
|'''[[I. Keresztély dán király|I. Keresztély]]'''<br /><small><small>* [[1426]]. [[február]]ja<br />† [[1481]]. [[május 21.]]
|align="center"|[[1457]]–[[1464]]<br><small>(7 évig)
|<small>'''Kristóf feleségének a második férje.''' 1448 után Dánia, 1450 után Norvégia királya. 1457-ben a VIII. Károlyt elűző felkelés lezáródásával Svédország királyává is választották, de egy 1464-es felkelés elűzte a trónról.
|align="center"|'''[40.]'''
|align="center"|[[Fájl:John(II)DenmarkNorwaySweden.jpg|80px]]
|'''[[János dán király|II. János]]'''<br /><small><small>* [[1455]]. [[június 5.]]<br />† [[1513]]. [[február 20.]]
|align="center"|[[1497]]–[[1501]]<br><small>(4 évig)
|<small>'''I. Keresztély fia.''' 1481 óta Dánia és Norvégia királya, 1497-ben Svédországba tört, és ott is királyként ismerték el, azonban egy súlyos katonai vereség után [[Dithmarschen]]nél 1501-ben letették a trónról.
|align="center"|'''[41.]'''
|align="center"|[[Fájl:ChristianIIc.jpg|80px]]
|'''[[II. Keresztély dán király|II. ''Zsarnok'' Keresztély]]'''<br /><small><small>* [[1481]]. [[július 1.]]<br />† [[1559]]. [[január 25.]]
|align="center"|[[1520]]–[[1523]]<br><small>(3 évig)
|<small>'''II. János fia.''' 1513 után II. Keresztély volt Dánia és Norvégia királya. Az 1518-as sikertelen inváziós kísérlet után 1520-ban sikeresek voltak törekvései a svéd korona megszerzésére. A [[stockholmi vérfürdő]] során 100 ellenzéki nemest végeztetett ki, mely kiváltotta a Vasa- felkelést. Elmenekült Hollandiába, majd 1531-ben megkísérelte visszaszerezni trónját, de I. Gusztáv 1532-ben elfogatta és a Sonderborg-i várba záratta, hol keményen őriztette. Csak azután enyhítetett a sorsán, hogy 1546-ban önként lemondott. 1549-től a Kalundborg-ban őrzik.
|align="center"|'''[42.]'''
|align="center"|[[Fájl:Gustav Vasa.jpg|80px]]
|'''[[I. Gusztáv svéd király|I. Gusztáv]]'''<br /><small><small>* [[1496]]. [[május 12.]]<br />† [[1560]]. [[szeptember 29.]]
|align="center"|[[1523]]–[[1560]]<br><small>(37 évig)
|<small>'''I. Sten kormányzó unokaöccsének a fia.''' 1521 és 1523 között birodalmi kormányzó. Felkelést vezetett II. Keresztély ellen, és 1523-ra majdnem teljesen kiűzte a dánokat Svédország területéről. Gusztáv 1523-as megkoronázásával Svédország végleg kilépett a [[kalmari unió]]ból. Uralkodása alatt az ország visszaszerezte a [[Hanza-szövetség]]-béli tekintélyét, és megindult a [[reformáció]]. A svéd [[egyház]] feje ezzel az uralkodó lett. 1560-ban fia javára lemondott a trónról, de még abban az évben meghalt.
|align="center"|'''[43.]'''
|align="center"|[[Fájl:Erik XIV (1533-1577) Domenicus Verwildt.jpg|80px]]
|'''[[XIV. Erik svéd király|XIV. Erik]]'''<br /><small><small>* [[1533]]. [[december 13.]]<br />† [[1577]]. [[február 26.]]
|align="center"|[[1560]]–[[1568]]<br><small>(8 évig)
|<small>'''I. Gusztáv fia.''' Uralkodását bátyjával, Jánossal való hatalmi viták jellemezték. János a [[Finnország|finn területek]] uraként sok hatalommal bírt. Kegyetlenkedései miatt János 1568-ban megfosztotta trónjától, és Gripsholm várába záratta, ahol 1577-ben megmérgeztette.
|align="center"|'''[44.]'''
|align="center"|[[Fájl:John III of Sweden.jpg|80px]]
|'''[[III. János svéd király|III. János]]'''<br /><small><small>* [[1537]]. [[december 21.]]<br />† [[1592]]. [[november 27.]]
|align="center"|[[1568]]–[[1592]]<br><small>(24 évig)
|<small>'''I. Gusztáv fia.''' Támogatta a [[katolikus egyház]]at, és folyamatosan háborúskodott, mely országa gyengülését hozta.
|align="center"|'''[45.]'''
|align="center"|[[Fájl:Sigismund III Polen MATEO.jpg|80px]]
|'''[[III. Zsigmond lengyel király|Zsigmond]]'''<br /><small><small>* [[1566]]. [[június 20.]]<br />† [[1632]]. [[április 30.]]
|align="center"|[[1592]]–[[1599]]<br><small>(7 évig)
|<small>'''III. János fia.''' 1587 után [[Lengyel–litván unió|lengyel és litván király]]. Nagybátyja, Károly, aki a svéd birodalmi kormányt vezette 1598-ban megpróbálta magához ragadni a hatalmat. Zsigmond ennek a harcnak veszteseként került ki és 1599-ben letették a trónról. Trónigényéről soha nem mondott le. Fiai 1668-ig uralkodtak Lengyelországban.
|align="center"|'''[46.]'''
|align="center"|[[Fájl:Karl IX.jpg|80px]]
|'''[[IX. Károly svéd király|IX. Károly]]'''<br /><small><small>* [[1550]]. [[október 4.]]<br />† [[1611]]. [[október 30.]]
|align="center"|[[1604]]–[[1611]]<br><small>(7 évig)
|<small>'''I. Gusztáv fia.''' 1599 és 1604 között birodalmi kormányzó, 1604-től király. Számos háborút vezetett [[Lengyelország]] ellen, de jelentős győzelmet nem aratott. [[Dánia]] ellen 1611-ben folytatott háborúja során Svédország elvesztette [[Kalmar]] városát.
|align="center"|'''[47.]'''
|align="center"|[[Fájl:Gustav II of Sweden.jpg|80px]]
|'''[[II. Gusztáv Adolf svéd király|II. ''Nagy'' Gusztáv Adolf]]'''<br /><small><small>* [[1594]]. [[december 19.]]<br />† [[1632]]. [[november 16.]]
|align="center"|[[1611]]–[[1632]]<br><small>(21 évig)
|<small>'''IX. Károly fia.''' Számos hadseregreformot vezetett be, melyek hozzájárultak Svédország nagyhatalommá tételéhez. Sikeres háborúkat vezetett Dánia, [[Oroszország]] és Lengyelország ellen, melyek során jelentős területeket nyert Svédország. 1630-ban beszállt a [[harmincéves háború]]ba a [[protestantizmus|protestáns]] oldalon, melynek során a [[Német-római Császárság|császári]] csapatokat sikerült visszaszorítania. 1632-ben, a [[Lützeni csata (1632)|lützeni csatában]] esett el.
|align="center"|'''[48.]'''
|align="center"|[[Fájl:Christina of Sweden by Jacob Ferdinand Voet.jpg|80px]]
|'''[[Krisztina svéd királynő|Krisztina]]'''<br /><small><small>* [[1626]]. [[december 18.]]<br />† [[1689]]. [[április 19.]]
|align="center"|[[1632]]–[[1654]]<br><small>(22 évig)
|<small>'''II. Gusztáv Adolf leánya.''' Már 5 éves korában trónra került és 1644-ig kormányzott, [[Axel Oxenstierna]] [[kancellár]] felügyelete alatt. Krisztina királynő a svéd kultúra és tudományok nagy támogatója volt. 1654-ben saját elhatározásából lemondott a svéd trónról.
|align="center"|'''[49.]'''
|align="center"|[[Fájl:Sébastien Bourdons-Karl X Gustav.jpg|80px]]
|'''[[X. Károly Gusztáv svéd király|X. Károly Gusztáv]]'''<br /><small><small>* [[1622]]. [[november 8.]]<br />† [[1660]]. [[február 13.]]
|align="center"|[[1654]]–[[1660]]<br><small>(6 évig)
|<small>'''IX. Károly leányági unokája.''' Sikeres háborút vezetett Dánia és Lengyelország ellen, és megerősítette a [[Livónia|Lívföldi]] svéd területi igényeket. Uralkodása alatt érte el Svédország legnagyobb területi kiterjedését.
|align="center"|'''[50.]'''
|align="center"|[[Fájl:Charles XI of Sweden.jpg|80px]]
|'''[[XI. Károly svéd király|XI. Károly]]'''<br /><small><small>* [[1655]]. [[november 24.]]<br />† [[1697]]. [[április 5.]]
|align="center"|[[1660]]–[[1697]]<br><small>(37 évig)
|<small>'''X. Károly fia.''' Kiskorúsága alatt 1672-ig édesanyja, a [[Schleswig-Holstein-Gottorf-ház]]ból való [[Hedvig Eleonóra]] gyámsága, valamint az öt legmagasabb állami tisztségviselő felügyelete alatt uralkodott. A [[Franciaország]]gal kötött szövetség számos háborúba sodorta Svédországot, melyben a svéd [[Baltikum|balti]] flotta jelentős veszteségeket szenvedett. A háborúk azonban Svédország számára kedvezően záródtak.
|align="center"|'''[51.]'''
|align="center"|[[Fájl:Karl XII 1697.jpg|80px]]
|'''[[XII. Károly svéd király|XII. Károly]]'''<br /><small><small>* [[1682]]. [[június 17.]]<br />† [[1718]]. [[november 30.]]
|align="center"|[[1697]]–[[1718]]<br><small>(21 évig)
|<small>'''XI. Károly fia.''' Uralkodásához fűződik Svédország megtámadása a Dánia, [[Szászország]] és Oroszország részvételével megalakult szövetség által a [[nagy északi háború]] kezdetén. Kezdeti győzelmek és békekötések után azonban a svédellenes szövetség újraalakult, és az ország jelentős területi veszteségeket szenvedett el a Baltikumban, valamint a finn területeken Oroszország javára. Az uralkodó 1718-ban halt meg [[Halden]]/[[Frederikshald]] ostroma során.
|align="center"|'''[52.]'''
|align="center"|[[Fájl:Ulrika Eleonora.jpg|80px]]
|'''[[Ulrika Eleonóra svéd királynő|Ulrika Eleonóra]]'''<br /><small><small>* [[1688]]. [[február 23.]]<br />† [[1741]]. [[november 24.]]
|align="center"|[[1718]]–[[1720]]<br><small>(2 évig)
|<small>'''XI. Károly leánya''', gyermektelen bátyjának utódja. 1720-ban leköszönt a trónról férje, Hessen-Kasseli Frigyes javára.
|align="center"|'''[53.]'''
|align="center"|[[Fájl:Fredrik I, king of Sweden.jpg|80px]]
|'''[[I. Frigyes svéd király|I. ''Hesseni'' Frigyes]]'''<br /><small><small>* [[1676]]. [[május 8.]]<br />† [[1751]]. [[április 5.]]
|align="center"|[[1720]]–[[1751]]<br><small>(31 évig)
|<small>'''Ulrika Eleonóra ''(Ulrike Eleonore)'' férje.''' Uralkodásához fűződik a [[nagy északi háború]] 1721-es lezárása, melynek során Svédország jelentős területeket vesztett el, ill. területekről kellett lemondania. 1741-ben Svédország újra háborúba keveredett Oroszországgal, melyet ismételten elvesztett. Nem Wittelsbach, hanem a Hessen-Kasseli-ház tagja.
|align="center"|'''[54.]'''
|align="center"|[[Fájl:Adolf Fredrik of Sweden.jpg|80px]]
|'''[[Adolf Frigyes svéd király|Adolf Frigyes]]'''<br /><small><small>* [[1710]]. [[május 14.]]<br />† [[1771]]. [[február 12.]]
|align="center"|[[1751]]–[[1771]]<br><small>(20 évig)
|<small>'''X. Károly unokaöccsének az unokája.''' Gyengekezű uralkodó volt, aki sok hatalmi jogkört vesztett el a birodalmi gyűlés javára.
|align="center"|'''[55.]'''
|align="center"|[[Fájl:Gustav III Sweden.jpg|80px]]
|'''[[III. Gusztáv svéd király|III. Gusztáv]]'''<br /><small><small>* [[1746]]. [[január 24.]]<br />† [[1792]]. [[március 29.]]
|align="center"|[[1771]]–[[1792]]<br><small>(21 évig)
|<small>'''Adolf Frigyes fia.''' 1772-ben katonai beavatkozással megtörte a birodalmi gyűlés hatalmát és új [[alkotmány]]t vezetett be. 1792-ben merénylettel ölték meg.
|align="center"|'''[56.]'''
|align="center"|[[Fájl:Per Krafft d.ä., Gustav IV Adolf, 1778-1837, konung av Sverige.jpg|80px]]
|'''[[IV. Gusztáv svéd király|IV. Gusztáv]]'''<br /><small><small>* [[1778]]. [[november 1.]]<br />† [[1837]]. [[február 7.]]
|align="center"|[[1792]]–[[1809]]<br><small>(17 évig)
|<small>'''III. Gusztáv gyermeke.''' 1796-ig kiskorúsága miatt nagybátyja, Károly gyámsága alatt uralkodott. Franciaország és Oroszország ellen is hadat viselt, melynek eredményeként Svédország elvesztette finnországi területeit. 1809-ben letették a trónról.
|align="center"|'''[57.]'''
|align="center"|[[Fájl:Charles XIII of Sweden.jpg|80px]]
|'''[[XIII. Károly svéd király|XIII. Károly]]'''<br /><small><small>* [[1748]]. [[október 7.]]<br />† [[1818]]. [[február 5.]]
|align="center"|[[1809]]–[[1818]]<br><small>(9 évig)
|<small>'''Adolf Frigyes gyermeke.''' 1809-ben letett unokaöccse trónjára ült, és franciabarát politikát folytatott. 1814-ben Norvégia királya lett, melyről a francia szövetséges Dániának [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] veresége után le kellett mondania.
|align="center"|'''[58.]'''
|align="center"|[[Fájl:Jean Baptiste Bernadotte.jpg|80px]]
|'''[[XIV. Károly János svéd király|XIV. Károly János]]'''<br /><small><small>* [[1763]]. [[január 26.]]<br />† [[1844]]. [[március 8.]]
|align="center"|[[1818]]–[[1844]]<br><small>(26 évig)
|<small>[[Franciaország]] marsallja, '''XIII. Károly örökbefogadott gyermeke.''' Svédország és Norvégia királya. 1810 után a [[trónörökös]]i cím ''(kronprins)'' viselője. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon császár]] ellen fordult, miután az egyre agresszívebben lépett fel Svédország ellen. Uralkodásának tényleges idejét békesség és nyugalom jellemezte, és Svédország kulturális-tudományos virágkort élt át.
|align="center"|'''[59.]'''
|align="center"|[[Fájl:OskarI.-Schweden-Norwegen.jpg|80px]]
|'''[[I. Oszkár svéd király|I. Oszkár]]'''<br /><small><small>* [[1799]]. [[július 4.]]<br />† [[1859]]. [[július 8.]]
|align="center"|[[1844]]–[[1859]]<br><small>(15 évig)
|<small>'''XIV. Károly János fia''', Svédország és Norvégia királya. Számos [[Liberalizmus|liberális]] reformot vezetett be. Politikája [[Oroszország|orosz-ellenes]] volt.
|align="center"|'''[60.]'''
|align="center"|[[Fájl:Karl XV 1865 fotograferad av Mathias Hansen.jpg|80px]]
|'''[[XV. Károly svéd király|XV. Károly]]'''<br /><small><small>* [[1826]]. [[május 3.]]<br />† [[1872]]. [[szeptember 18.]]
|align="center"|[[1859]]–[[1872]]<br><small>(13 évig)
|<small>'''I. Oszkár fia.''' 1866-ban egy [[alkotmány]]os reformmal [[kétkamarás parlament]]et vezettek be Svédországban.
|align="center"|'''[61.]'''
|align="center"|[[Fájl:Oscar II of Sweden.jpg|80px]]
|'''[[II. Oszkár svéd király|II. Oszkár]]'''<br /><small><small>* [[1829]]. [[január 21.]]<br />† [[1907]]. [[december 8.]]
|align="center"|[[1872]]–[[1907]]<br><small>(35 évig)
|<small>'''I. Oszkár fia''', Svédország és [[Norvégia]] királya. [[Németország|Németbarát]] politikát folytatott. 1905-ben Norvégia bejelentette a [[perszonálunió]] felbomlását Svédországgal.
|align="center"|'''[62.]'''
|align="center"|[[Fájl:Gustav5.jpg|80px]]
|'''[[V. Gusztáv svéd király|V. Gusztáv]]'''<br /><small><small>* [[1858]]. [[június 16.]]<br />† [[1950]]. [[október 29.]]
|align="center"|[[1907]]–[[1950]]<br><small>(43 évig)
|<small>'''II. Oszkár fia.''' A leghosszabb ideig uralkodó svéd király volt. Az [[első világháború]] után Svédország [[Monarchia#Alkotmányos monarchia|alkotmányos monarchiává]] alakult.
|align="center"|'''[63.]'''
|align="center"|[[Fájl:Gustaf VI Adolf av Sverige som kronprins.jpg|80px]]
|'''[[VI. Gusztáv Adolf svéd király|VI. Gusztáv Adolf]]'''<br /><small><small>* [[1882]]. [[november 11.]]<br />† [[1973]]. [[szeptember 15.]]
|align="center"|[[1950]]–[[1973]]<br><small>(23 évig)
|<small>'''V. Gusztáv fia.''' Uralkodása ideje alatt vezették be azt a törvényt, mely Svédországot [[Monarchia#Parlamentáris monarchia|parlamentáris monarchiává]] alakította.
|align="center"|'''[64.]'''
|align="center"|[[Fájl:Carlos Gustavo da Suécia (meio corpo).jpg|80px]]
|'''[[XVI. Károly Gusztáv svéd király|XVI. Károly Gusztáv]]'''<br /><small><small>* [[1946]]. [[április 30.]]
|align="center"|[[1973]]–napjaink<br><small>({{hány éve|1973}} évig)
|<small>'''VI. Gusztáv Adolf unokája.''' A svéd parlament új trónöröklési rendszert vezetett be, mely szerint az elsőszülött gyermeke, a leánya, [[Viktória svéd királyi hercegnő|Viktória]] követi majd a trónon.