„Baruj Benacerraf” változatai közötti eltérés

{{ÉletrajzSzemély infobox

|név = Baruj Benacerraf

|kép =

|képméret =

|képaláírás =

|születési név =

|születés helyeszületési hely= [[Caracas]]

|születés dátumaszületési dátum= [[1920]]. [[október 29.]]

|halál helye = Jamaica Plain, [[Boston]]

|halál dátuma = [[2011]]. [[augusztus 2.]] {{életkor-holt|1920|10|29|2011|8|2}}

|ország = {{zászló|Venezuela}} [[Venezuela]]<br>{{zászló|Egyesült Államok}} [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]

Baruj Benacerraf 1920. október 29-én született Venezuela fővárosában, Caracasban. Szülei [[Szefárdok|szefárd]] zsidók voltak; apja Spanyol-Marokkóban, anyja pedig Francia-Algériában született. Apja textil- és cipőnagykereskedéssel foglalkozott és a család üzleti ügyei miatt költözött Venezuelába. Baruj testvére a neves filozófus-matematikus [[Paul Benacerraf]] volt. 1925-ben [[Párizs|Párizsba]]ba költöztek és ott éltek egészen 1939-ig. Baruj itt végezte iskoláit és anyanyelvének a franciát tekintette. A [[második világháború]] kitörésekor a család visszatért Venezuelába, 1940-ben pedig Baruj-ot az Egyesült Államokba küldték, hogy a lehető legjobb egyetemi oktatásban részesüljön. Apja azt szerette volna, hogy átvegye az üzletét, de neki ehhez nem volt hajlandósága, ezért kompromisszumként orvosnak kezdett tanulni a [[Columbia Egyetem|Columbia Egyetemen]]en. 1942-ben megkapta BSc diplomáját és megfelelő orvosegyetemet keresett a továbbtanuláshoz, de jó eredményei ellenére szinte mindenütt elutasították, feltehetően azért (ahogyan önéletrajzában írta) mert zsidó volt és külföldi. Vagy 25 visszautasítás után végül a [[Virginiai Egyetem|Virginiai Egyetemen]]en kezdett tanulni 1943-ban. Ugyanebben az évben besorozták a hadseregbe is, de engedélyezték neki, hogy szolgálatba lépése előtt elvégezze az egyetemet. Benacerraf hároméves tanulás után megszerezte orvosi diplomáját, elvégezte klinikai gyakorlatát, majd 1946-ban alhadnagyként elkezdte katonai szolgálatát. Katonaorvosként előbb Párizsba, majd [[Nancy|Nancyba]]ba küldték, 1947-ben pedig leszerelt.

1948-ban elhatározta, hogy a praktizálás helyett orvosi kutatással fog foglalkozni, annak ellenére, hogy - ahogyan ő fogalmazott - ez akkoriban "nem volt divatos". Mivel gyerekkorában ő maga is [[Asztma|asztmától]] szenvedett, elsősorban az allergiás betegségek és a szervezet immunrendszere érdekelte. A Columbia Egyetemen Elvin Kabat laboratóriumában kezdte el a munkát és két évig folytatta immunológiai kutatásait. 1950-ben Párizsban élő apja agyvérzést kapott, melybe belerokkant. Benacerraf odaköltözött hozzá (Párizsban élt felesége családja is), hogy gondoskodjék róla, gondját viselje a családi üzletnek és közben folytassa kutatásait a Hôpital Broussais-ban Bernard Halpern, az [[antihisztamin|antihisztaminok]]ok felfedezőjének irányításával. Az olasz Guido Biozzi segítségével elsősorban a [[fagocita|fagociták]] működését tanulmányozta. Néhány év elteltével rá kellett jönnie, hogy Franciaországban külföldiként nagyon nehezen tud előrejutni a tudományos életben, ezért 1956-ban visszatért az Egyesült Államokba, ahol a [[New York University]]-n kapott oktatói és kutatói állást. 1958-ban docenssé, 1960-ban pedig professzorrá nevezték ki.

Kísérletei során felfigyelt rá, hogy mikor [[Tengerimalac|tengerimalacokattengerimalac]]okat próbált immunizálni egy [[Antigén|antigénnelantigén]]nel szemben, az immunválaszok erőssége erősen eltért az állatok között. Keresztezési kísérletekkel kimutatta, hogy ezek a különbségek öröklődőek, és hogy létezik egy géncsoport (melyet később [[fő hisztokompatibilitási komplex|fő hisztokompatibilitási komplexnek]]nek, angol rövidítéssel MHC-nek neveztek el), amely meghatározza a sejtek immunológiai viselkedését. Kiderítette, hogy ezen a géncsoporton múlik, hogy az állatok szövetei indukálnak-e immunológiai reakciót egymással szemben, vagyis alapvető fontosságú [[Szervátültetés|szervtranszplantáció]] esetén a kilökődési reakció elkerülésére.

Baruj Benacerraf 1943-ban vette feleségül Annette Dreyfust, aki szintén Párizsból menekült New Yorkba a háború idején. Annette rokona volt az ártatlanul elítélt [[Alfred Dreyfus|Alfred Dreyfusnek]]nek, valamint a Nobel-díjas francia biológusnak, [[Jacques Monod|Jacques Monodnak]]nak. Felesége segítette Benacerraf laboratóriumi munkáját is. Egy lányuk született, Beryl Benacerraf (1949), aki radiológus orvos lett.

Baruj Benacerraf 2011. augusztus 2-án halt meg bostoni otthonában, tüdőgyulladás következtében, 90 éves korában.