„Francis Crick” változatai közötti eltérés

{{ÉletrajzSzemély infobox

|név = Francis Crick

|kép = Francis Crick 1995.jpg

|képméret = 220px

|képaláírás =

|születési név =

|születés helyeszületési hely= [[Weston Favell]]

|születés dátumaszületési dátum= [[1916]]. [[június 8.]]

|halál helye = [[San Diego]]

|halál dátuma = [[2004]]. [[július 28.]] {{életkor-holt|1916|6|8|2004|7|28}}

'''Francis Harry Compton Crick''' [[Order of Merit|OM]] ([[Weston Favell]], [[1916]]. [[június 8.]] – [[San Diego]], [[2004]]. [[július 28.]]) angol [[Molekuláris biológia|molekuláris biológus]], [[Biofizika|biofizikus]], neurobiológus. 1962-ben [[James D. Watson|James Watsonnal]] és [[Maurice Wilkins|Maurice Wilkins-szel]] közösen [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|orvostudományi Nobel-díjban]] részesült a [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]] szerkezetének megfejtéséért.

Francis Crick 1916. június 8-án született az akkor [[Northampton]] melletti kis faluban, Weston Favellben (ma már a város része). Ő volt az első fia Harry Crick (1887–1948) cipőgyártónak és feleségének, Annie Elizabeth Wilkinsnek (1879–1955). Apai nagyapja, Walter Drawbridge Crick (1857–1903) amatőr természetbúvár volt, aki tanulmányozta helyi [[Likacsosházúak|forameniferákat]], [[Charles Darwin|Charles Darwinnal]]nal levelezett és két csigafajt is elneveztek róla. Nagybátyja, Walter Crick is természettudományos érdeklődésű volt, megtanította Francist az üvegfúvásra, fényképezésre és kémiai kísérleteket végeztek együtt.

Francis a Northampton Grammar School-ban kezdte tanulmányait, 14 éves korától pedig a [[London|londonilondon]]i Mill Hill School-ban tanult. 17 évesen elnyerte az iskola alapítványának kémiai díját. A [[University College London]]-on tanult tovább, ahol 21 évesen [[BSc]] fokozatot szerzett fizikából. Mivel a [[Cambridge-i Egyetem|Cambridge-i Egyetemre]]re (feltehetően hiányos latintudása miatt) nem vették fel, a University College London PhD hallgatója lett, ahol a magas hőmérsékletű víz viszkozitását mérte. 1939-ben kitört a [[második világháború]], Crick pedig az Admiralitás kutatóintézetében kezdett el dolgozni (korábbi munkájával kénytelen volt felhagyni, mert egy német bomba lerombolta laboratóriumát); mágneses és akusztikus aknák kifejlesztésén munkálkodott.

A háború után már nem érdekelte annyira a fizikai kutatás, ezért átváltott arra a területre, amit ő "az élő és élettelen határvidékének" nevezett, az élőlények bonyolult szerves molekuláinak kutatására. Bár kezdetben szinte semmit nem tudott a szerves kémiáról és krisztallográfiáról, 1947-ben otthagyta a haditengerészet kutatóintézetét és cambridge-i Strangeways Laboratoryban kezdett dolgozni, de hamarosan átváltott a [[Max Ferdinand Perutz|Max Perutz]] és [[John Kendrew]] által vezetett Cavendish Laboratoryra. Megtanulta a szerves molekulák [[Röntgenkrisztallográfia|röntgenkrisztallográfiáját]] és 1950-ben újrakezdte a doktori iskolát, 1954-ben pedig PhD fokozatot szerzett, dolgozatának témája a [[Polipeptid|polipeptidekpolipeptid]]ek és fehérjék röntgendiffrakciós vizsgálata volt.

1951-ben kezdte el vizsgálni a [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]] röntgendiffrakciós fényképeit egy 23 éves amerikai vendégkutató, [[James D. Watson|James Watson]] segítségével. Tudták, hogy a híres kémikus, [[Linus Pauling]] is foglalkozik a nukleinsavak szerkezetének problémájával, ezért gyorsan kellett dolgozniuk. Korábbi, fehérjékkel való tapasztalatai alapján Crick feltételezte a helikális, spirálszerű szerkezetet, Watson pedig rájött, hogy ha a spirál nem egy-, hanem kétszálú, azzal magyarázni tudja, hogy miért van ugyanannyi [[adenin]] mint [[timin]], és ugyanannyi [[citozin]] mint [[guanin]] a molekulában. A végleges szerkezetet 1953-ban közölték és egyben javaslatot is tettek a molekula másolásának lehetséges mechanizmusára. A cikk tudományos körökben nagy szenzációt keltett, és még a napilapok is beszámoltak a felfedezésről.

1962-ben Francis Crick, James D. Watson és munkatársuk, [[Maurice Wilkins]] [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|orvostudományi Nobel-díjat]] kapott a DNS szerkezetének felderítéséért. Utólagos bírálók szerint a munkában jelentős szerepe volt [[Rosalind Franklin|Rosalind Franklinnak]]nak is, aki a röntgendiffrakciós felvételeket készítette és kémiai végzettsége alapján nagyban hozzájárult a szerkezeti ellentmondások megoldásához. lehetséges, hogy ő javasolta a korai, három spirálból álló modell kétspirálosra változtatását. Franklin 1953-ban, még a cikkek publikálása előtt átment a londoni Birkbeck College-ba és külön jelentette meg elképzelését a DNS szerkezetéről. 1958-ban meghalt, így a Nobel-díj odaítélésekor már fel sem merülhetett a neve.

Crick 1953-54-ben az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]] tartózkodott; a Brooklyni Politechnikai Intézetben folytatta a fehérjék szerkezetének kutatását és előadásokat tartott a [[Harvard Egyetem|Harvard Egyetemen]]en. Miután visszatért Angliába, egészen 1976-ig Cambridge-ben folytatta a kutatómunkát. Még 1952-ben felfedezte, hogy a kikristályosítható [[Dohánymozaikdohánymozaik-vírus|dohánymozaik-vírusnak]]nak is helikális a szerkezete, 1956-ban pedig feltételezte, hogy a gömb alakú vírusok valójában [[ikozaéder]] alakúak és 60 alegységből épülnek fel. Foglalkoztatta a fehérjeszintézis és a DNS-fehérje információáramlás menete. 1958-ban ő fogalmazta meg a molekuláris biológia [[A molekuláris biológia centrális dogmája|centrális dogmáját]], miszerint az információ DNS-RNS-fehérje irányban áramlik és sohasem visszafelé (1970-ben ezt megcáfolták, amikor kiderült hogy RNS-ről is készülhet DNS). A 60-as és 70-es években sokat sokat foglalkozott az élet eredetével és lehetségesnek tartotta, hogy az élet spórák formájában az űrből érkezett a Földre ([[pánspermia]] elmélet).

1976-ban egy évre, majd véglegesen a [[Kalifornia|kaliforniaikalifornia]]i [[La Jolla|La Jollába]] költözött, ahol a [[Salk Intézet|Salk Intézetben]]ben neurobiológiával kezdett foglalkozni, elsősorban a tudat biológiai-kémiai háttere érdekelte.

Crick határozottan [[Ateizmus|ateista]] volt és fellépett a [[kreacionizmus]] iskolai oktatása ellen. Önmagát humanistaként határozta meg, és 2003-ban 21 másik Nobel-díjassal együtt aláírta a [[Humanista Kiáltvány|Humanista Kiáltványt]]t. Szorgalmazta a [[Darwin-nap]] nemzeti ünneppé nyilvánítását. A Nobel-díjon felül számos egyéb díjban és kitüntetésben részesült, megkapta a brit [[Order of Merit|Order of Meritet]]et, viszont visszautasította, hogy a [[A Brit Birodalom Rendje|Brit Birodalom Rendjével]] kitüntessék vagy lovaggá üssék.

Francis Crick 1940-ben összeházasodott Ruth Doreen Dodd-dal. Egy fiuk (Michael) született, majd 1947-ben elváltak. Crick 1949-ben feleségül vette Odile Speedet. Ebből a házasságból két lánya született, Gabrielle és Jacqueline.