„Hermann Joseph Muller” változatai közötti eltérés

a
{{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
a ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
{{ÉletrajzSzemély infobox
|név = Hermann Joseph Muller
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|születési név =
|születés helyeszületési hely= [[New York]]
|születés dátumaszületési dátum= [[1890]]. [[december 21.]]
|halál helye = [[Indianapolis]]
|halál dátuma = [[1967]]. [[április 5.]] {{életkor-holt|1890|12|21|1967|4|5}}
|állampolgárság = -
|házastárs =
|ország = {{zászló|USA}} [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]
|élettárs =
|házastárs =
|szakma = [[Genetika|genetikus]]
|élettárs =
|iskolái =
|szakma = [[Genetika|genetikus]]
|művésznév =
|aktív évek =
|becenév =
|iskolái =
|munkái =
|művésznév =
|díjak kitüntetései= [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|Orvosi Nobel-díj]] (1946)
|becenév =
|aláírás =
|szerepei =
|weboldala = <!--http:// nélkül! -->
|munkái =
|blog=
|díjak = [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|Orvosi Nobel-díj]] (1946)
|IMDb =
|kitüntetés =
|PORT.hu =
|aláírás =
|weboldala = <!--http:// nélkül! -->
|blogja =
|MySpace =
|IMDb =
|PORT.hu =
}}
'''Hermann Joseph Muller''' ([[New York]], [[1890]]. [[december 21.]] – [[Indianapolis]], [[1967]]. [[április 5.]]) amerikai [[Genetika|genetikus]]. 1946-ban elnyerte a [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|fiziológiai Nobel-díjat]], mert felfedezte, hogy a [[röntgensugárzás]] [[Mutáció|mutációkatmutáció]]kat okoz az élő szervezetekben. Több évet töltött a sztálinista [[Szovjetunió|Szovjetunióban]]ban, harcolt a [[Spanyolspanyol polgárháború|spanyol polgárháborúban]]ban, a [[második világháború]] után pedig az atomkísérletek betiltásáért küzdött.
==Tanulmányai==
Hermann Muller 1890. december 21-én született New Yorkban, apja id. Hermann Joseph Muller kovács-kézműves, anyja Frances Muller (lánykori nevén Lyons) volt. Apai nagyszülei katolikus németek voltak, akik 1848 után vándoroltak ki a Rajna-vidékről, anyai nagyszülei pedig Angliából költöztek az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokba]] (az ő őseik spanyol és portugál zsidók voltak, akik több generációval korábban menekültek az [[Spanyol inkvizíció|inkvizíció]] elől Angliába).
 
Muller [[Harlem|Harlemben]]ben nevelkedett, itt járt általános iskolába, a középiskolát pedig a [[Bronx|bronxibronx]]i Morris High Schoolban végezte el. Itteni kiváló eredményei miatt elnyert egy ösztöndíjat amivel 1907-ben beiratkozhatott a [[Columbia Egyetem|Columbia Egyetemre]]re. A neves egyetem tandíja így is megterhelte a család költségvetését és Muller nyaranként banki küldöncként vagy szállodaportásként dolgozott.
 
Az egyetemen elsősorban a biológia, különösen pedig az akkor még csak szárnyait bontogató genetika iránt érdeklődött. Az egyik tanára a neves biológus és genetikus, [[Edmund Beecher Wilson|Edmund Wilson]] volt. Muller 1909-ben biológiai diákklubot is alapított.
 
1911-ben megszerezte a B.A. fokozatot és ösztöndíjjal a [[Cornell Egyetem|Cornell Egyetemen]]en kezdett idegélettant tanulni. Eközben bekapcsolódott [[Thomas Hunt Morgan|Thomas Morgan]] genetikai laboratóriumának munkájába is és nehéz anyagi helyzete miatt továbbra is mellékállásokat vállalt, például friss bevándoroltaknak tanított angolt. A laboratóriumban sok vitája volt a többi ott dolgozó diákkal és Morgannal, mert Muller úgy érezte, hogy nem értékelik az ötleteit, míg Morgan szerint maga az ötlet kísérleti alátámasztás nélkül nem sok ért. 1912-től Muller tényleges kísérleti munkát is végzett Morgan ''[[Drosophila melanogaster|Drosophiláival]]'' és 1915-ben benyújtott disszertációját is a [[Crossing over|crossing-overről]] írta.
==Posztdoktori munkája==
[[Fájl:Gedenktafel Hermann Joseph Muller.jpg|bélyegkép|H. J. Muller emléktáblája Berlinben]]
1914-ben [[Julian Huxley]] meghívta Mullert a [[Houston|houstonihouston]]i [[Rice Egyetem|Rice Intézetbe]], ahol 1915-től különböző biológiai tárgyakat oktatott és folytatta mutációs kísérleteit a muslicákkal. Huxley 1916-ban hazatért Angliába, hogy a hadsereg hírszerzésében harcoljon a németek ellen, Mullert pedig Morgan 1918-ban visszacsábította New Yorkba, mivel tanítványai és munkatársai nagy része szintén a [[Első világháború|világháborúban]] küzdött. A háború után, 1920-ban Muller visszaért [[Texas|Texasba]]ba, de nem Houstonba, hanem az [[Austin|austiniaustin]]i [[Texasi Egyetem|Texasi Egyetemre]]re, ahol adjunktusként, majd 1925-től professzorként dolgozott. Ekkori munkája főleg a letális [[Mutáció|mutációkramutáció]]kra és a recesszív mutációk felhalmozódására irányult. 1923-ban megnősült, Jessie Marie Jacobsot vette feleségül.
 
Muller lelkes híve volt az [[Eugenika|eugenikának]], az emberiség genetikai úton való jobbításának.
 
Ekkoriban már nyíltan hangoztatta baloldali politikai nézeteit, egyenlőséget követelt az elnyomott osztályoknak, a színesbőrűeknek és nőknek. Jó kapcsolatot ápolt a kommunista párttal, bár soha nem lépett be.
==A röntgensugárzás mutagén hatása==
Morgan laboratóriumában már 1910 körül próbálkoztak radioaktív sugárzással mutációkat létrehozni és Muller 1923-ban további próbákat tett a [[Rádium|rádiummalrádium]]mal, de az eredmények megbízhatatlanok voltak és a muslicák nagy részét sterilizálta a sugárzás. 1926-ban újabb kísérletsorozatba kezdett, különböző vegyi anyagok mutációindukáló hatását vizsgálta, majd a ''Drosophilákat'' változó erősségű [[Röntgensugárzás|röntgensugárzásnakröntgensugárzás]]nak tette ki. Ezzel drasztikus eredményeket ért el, ahogyan a következő évi közleményében olvasható, akár 150-szeresre is tudta növelni a [[Mutációs ráta|mutációs rátát]]. Muller egy csapásra nemzetközi hírnévre tett szert.
==Muller külföldön==
A következő években Muller élete komoly krízisbe jutott, házassága válságba került, kollégáival összeveszett és az [[Szövetségi Nyomozóiroda|FBI]] is nyomozott utána baloldali nézetei miatt. 1932-ben nyugtatótúladagolással öngyilkosságot is megkísérelt. Felmondta állását és [[Berlin|Berlinbe]]be utazott, hogy a Szovjetunióból kivándorolt [[Nyikolaj Vlagyimirovics Tyimofejev-Reszovszkij|Nyikolaj Tyimofejev-Reszovszkijjal]] dolgozhasson együtt. 1933-ban [[Adolf Hitler|Hitlert]] kancellárrá választották és a nácik összetörték a szerintük kommunista vezetésű intézet berendezését. Muller [[Nyikolaj Ivanovics Vavilov|Ny. I. Vavilov]] meghívására a Szovjetunióba, [[Leningrád|Leningrádba]]ba utazott. Feleségével is kibékült (1935-ben végül mégis elváltak) aki fiával, David Eugene-nal együtt elkísérte. Három és fél évig maradt a Szovjetunióban, előbb Leningrádban, majd Moszkvában, ahol eleinte minden támogatást megkapott, de aztán Vavilovot [[Trofim Gyenyiszovics Liszenko|Trofim Liszenko]] előretörésével kezdték ellehetetleníteni. Miután 1937-ben egy gyűlésen nyilvánosan sámánnak és kuruzslónak nevezte Liszenkót, barátai tanácsára elhagyta a Szovjetuniót. Erre az egyetlen lehetősége az volt, hogy önkéntesként jelentkezett a [[Spanyol polgárháború|spanyolországi polgárháború]] nemzetközi brigádjába. Miután túlélte [[Madrid]] ostromát, [[Edinburgh]]-ban talált állást egy ismerősénél, az egyetem Állatgenetikai Intézetében.
[[Fájl:First Street 1001, Muller House, Vinegar Hill HD.jpg|bélyegkép|Hermann Muller háza az indianai Bloomingtonban]]
1939-ben újból megházasodott, Dorothea Kantorowiczot vette feleségül. Egy lányuk született, Helen Juliette.
 
A [[második világháború]] kitörése véget vetett a nem katonai célú kutatásoknak Angliában és Muller visszatért az Egyesült Államokba ahol a massachusettsi [[Amherst College]]-ben kapott ideiglenes szerződést. Szerződését nem hosszabbították meg és 1945-ben csak nagy nehézségek árán tudott tanári állást találni az [[Indianai Egyetem|Indianai Egyetemen]]en.
==A Nobel-díj és politikai aktivitása==
1946-ban, miután harmadszor jelölték, Muller [[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|orvostudományi Nobel-díjban]] részesült a röntgensugarak mutagén hatásának felfedezéséért. A kitüntetés jelentősen javított társadalmi és akadémiai megítélésén, de a [[Hirosima és Nagaszaki bombázása|hirosimai és nagaszaki bombázás]] és a [[hidegháború]] atomkísérletei is a sugárzás mutációokozó hatásai felé terelték a közvélemény figyelmét, amiben Muller nemzetközi szaktekintélynek számított. Egymást követték a radioaktív csapadék miatt kitörő botrányok és Muller a nukleáris kísérletek és atomfegyverek elleni harc egyik élharcosává vált. 1955-ben egyike volt a 11 neves tudósnak, aki aláírta a [[Russell–Einstein-manifesztum|Russel-Einstein manifesztumot]] 1958-ban pedig aláírta [[Linus Pauling]] ENSZ-kiáltványát, amelyben követelték a nukleáris fegyverkísérletek betiltását.
 
Hermann Muller 1964-ben visszavonult, 1967. április 5-én pedig Indianapolisban, 76 éves korában elhunyt.
{{OrvosiNobelDíj}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
{{DEFAULTSORT:Muller Hermann Joseph}}
[[Kategória:Genetikusok]]
495 826

szerkesztés