„Giuseppe Mazzini” változatai közötti eltérés

a
{{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
a ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
{{ÉletrajzSzemély infobox
| név = Giuseppe Mazzini
| kép = Mazzini2.JPG|Mazzini2|200px
| képaláírás = Giuseppe Mazzini
| képméret = 200px
|születési születés dátuma dátum= [[1805]]. [[június 22.]]
|születési születés helye hely= [[Fájl:Flag of Genoa.svg|24px]] [[Genova]], [[Fájl:Flag of the Napoleonic Kingdom of Italy.svg|24px]] [[Itáliai Királyság (1805–1814)|Itáliai Királyság]]
| halál dátuma = [[1872]]. [[március 10.]] {{életkor-holt|1805|6|22|1872|3|10}}
| halál helye =[[Pisa (település)|Pisa]], [[Fájl:Flag of Italy (1861-1946).svg|24px]] [[Olasz Királyság]]
| nemzetiség = [[Olaszok|olasz]]
| szakma = forradalmár
| aktív évek = [[1830]]–[[1870]]
}}
 
'''Giuseppe Mazzini''' ([[Genova]], [[1805]]. [[június 22.]] – [[Pisa (település)|Pisa]], [[1872]]. [[március 10.]]) olasz filozófus, politikus, szabadságharcos és forradalmár, [[1831]]-ben megalapítja az [[Ifjú Olaszország]] ''(Giovine Italia)'' nevű mozgalmat. Jelentős szerepe volt a [[risorgimento]] (magyarul ''„újjászerveződés”'') megteremtésében, de a [[Köztársaság|republikánus]] Mazzini nem tudott azonosulni a [[monarchia|monarchikus]] berendezkedéssel, melyet [[II. Viktor Emánuel olasz király|II. Viktor Emánuel]], a [[Szárd Királyság|Szárd–Piemonti]] király képviselt, így a parlamenti munkában sem vett részt és élete végéig az [[Olasz Királyság]] ellenlábasa volt.
 
1831. január végén apja látogatta meg a várbörtönben; tájékoztatta, hogy két szenátort bíztak meg ügye kivizsgálásával, akik feltűnően jóindulatúan kezelték az esetet. Elégtelennek nyilvánították a bizonyítékokat, így ez évben szabadult is Mazzini, de válaszút elé állították; vagy elhagyja az országot, vagy egy vidéki, a tengerparttól távolabb eső kisvárosba költözik - ahol valószínűleg aktív megfigyelés alá vonták volna –. Mazzini 1831. február 10-én anyai nagybátyjával, Bartolomeo Albertivel együtt elhagyta Itáliát; [[Genf]]be mentek, ahonnan Párizsba terveztek továbbutazni, az "olasz emigráció fővárosába". Ekkoriban egy osztrák besúgó, a népszerűsödő Mazzinit ekképpen jellemezte:
{{Idézet 3|Ez a lelkes fiatalember a legveszélyesebb természet, mert hiányzik belőle minden egyéni érdek diktálta szempont. Csak egy dologra áhítozik: Itália újjászületésére, és hogy ezt elérje, kész bármilyen veszedelemmel szembeszállni, mindent feláldozni, még az életét is, ha kell; még a gyilkosság mesterségét is megpróbálja, ha ez Itália előnyére szolgálhat.|{{CitLib |szerző=[[Jászay Magda]] |cím=Mazzini |közreműködők=lekt. [[Koltay-Kastner Jenő]] – [[Szabad György]] |hely=[[Budapest]] |kiadó=[[Gondolat Kiadó]] |év=1977 |oldal=34–35}}}}
Egy genfi olasz emigráns tanácsára [[Lyon]]ba utaztak, hogy Giuseppe a Főnix kávéházban találkozzon patrióták egy csoportjával. A város munkásai között ekkoriban zúgolódás volt, így az emigránsok könnyen tudtak önkénteseket toborozni az olasz ügy számára. A szervezők között voltak görög és spanyol veteránok, az 1821-es piemonti lázadás vezetői és katonái, valamint sok más akkoriban az emigránsok körében neves személy. Tervük az 1821-es ideálok felélesztése, Lombardia felszabadítása és az északolaszországi alkotmányos királyság megteremtése. A [[piemont]]i nemesi emigránsok fő jelöltje Károly Albert, akkori trónörökös volt, aki bár korábban visszautasította az ügyhöz való csatlakozást, mégis reménykedve tekintettek rá a rebellisek. Az 1830-as forradalomban trónra kerülő [[I. Lajos Fülöp francia király|Lajos Fülöp]] király hallgatólagos beleegyezését adta a tervezett felkelésre, így a felkelők – köztük Mazzini – nyilvánosan mozgolódtak és szervezkedtek a városban, de [[Klemens Wenzel Lothar von Metternich|Metternich osztrák államférfi]] közbenjárására hamarosan tiltórendeletek kerültek ki az utcákra. Ennek ellenére, Mazzini javaslatára, egy kétezer fős csoportot útnak indítottak Itália felé, de a francia lovasság feltartóztatta a kis csapatot, lefegyverezte és szétoszlatta az önkénteseket. Ezután az emigránsoknak el kellett hagyniuk Lyont; a legelszántabbak [[Korzika]] szigetére utaztak, mely korábban [[Genovai Köztársaság]]hoz tartozott. Innen kívánták támogatni a közép-olaszországi forradalmi mozgolódást. Giuseppe immár nagybátyja kísérete nélkül utazott; Korzikán sikertelenül próbáltak a felkelők javára munkálkodni, az osztrák csapatok leverték a felkelést, és restaurálták a hatalmat. Nem volt a továbbiakban értelme a Korzikán maradásnak. <br />
 
===Az [[Ifjú Olaszország]] megteremtése===
540 470

szerkesztés