„Máramarossziget” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Sáfrány Péter életrajza a Wikipédián. |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
69. sor:
* [[Szent Kereszt felmagasztalása templom (Máramarossziget)|Ruszin görögkatolikus templom]]
* A megyeháza épületében van a ''Történeti Múzeum'', a Főtér másik végén a ''Máramarosi Néprajzi Múzeum'' látható.
* A szecessziós ''Kultúrpalotát'' 1912–1913-ban, közadakozásból építtette Máramarossziget lakossága, [[Sándy Gyula]] budapesti építész tervei alapján. A kivitelező cég a [[beregszász]]i „Fuchs és társa” volt. Az épület báró Perényi Zsigmond nevéhez köthető, aki Máramaros vármegye főispánjaként a megyében működő kulturális egyesületeket akarta egy födél alá gyűjteni. A négytornyos palotában kapott helyet a városi könyvtár, a Széchenyi úri kaszinó, valamint a Máramaros Közművelődési Egylet székháza. Ide került [[Hollósy Simon]] [[Huszti vár]] című festménye is. Trianon után a román állam az [[
* A város főterén ma is látható egykori ''Vigadó'' ([[1889]]-ben épült [[Gerster Kálmán]] építész tervei alapján). Ez volt Máramarossziget első, reprezentatív középülete, amely egységes terv alapján, kőből épült. A később moziként üzemelt épület külsejét négy, tornyocskákkal ellátott álkupola és a nagy főtorony uralja.
* A város legnagyobb épülete az egykori Jókai Mór és lskola utca sarkán található ''Piarista főgimnázium''. Az épületben ma is középiskola, a Dragos-Voda Líceum működik. A [[piaristák|piarista]] kollégiumot [[III. Károly magyar király|III. Károly]] alapította „a kincstári hivatalnokok és a nép gyermekei szellemi nevelésére”. Korszerű épülete szintén [[1911]]–[[1912]]-ben épült [[Baumgarten Sándor]] építész tervei alapján, a kivitelező cég is a Fuchs és társa volt.<ref>[http://magyarkurir.hu/?m_op=view&id=19606 A piaristák Erdélyben]</ref>
|