„Marco Casagrande” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: szubcsonkjelzés-időbélyeg pótlása |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Marco Casagrande]] ([[Miane]], [[1804]]. [[szeptember 18]]. – [[Cison di Valmarino]], [[1880]]. [[február 5]].)
Pyrker János egri érsek hívására érkezett Magyarországra. Ő készítette az egri székesegyház szobrait, többek között a feljáró melletti monumentális szobrokat – elöl a két magyar szent király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál látható –, valamint templombelső 28 falmezején a Krisztus életéből vett jeleneteket.
A lépcsőzet két oldalán 2-2 talapzatra állított 4 méteres kőszobra áll az alábbi elrendezésben. Az első szobor bal oldalon Szent István királyt jobb oldalon Szent László királyt ábrázolja, míg mögöttük balra Szent Péter, jobbra Szent Pál áll. E szoborcsoport folytatására a főhomlokzaton figyelhetünk fel. Az épület két sarkán az az isteni Igazság és az isteni Szeretet kerubjai állnak. Ezek, valamint a portikusz fölött álló Hit, Remény, Szeretet szobrok szintén Casagrande alkotásai. Szintén tőle vannak azok a főhomlokzatot díszítő falba süllyesztett téglalap alakú domborművek, amelyek témája: Jézus keresztről való levétele, Jézus kiűzi a templomból a kufárokat, A tizenkét éves Jézus az írástudók körében.
A [[Fáj|fáji]] Fáy-kastélyban a díszterem falain 1845-ben készült fehér márvány domborművei láthatók: „Szatír ünnep” vagy „Pán a nimfákkal”, „A római Lukrétia története” és az „Auróra”, a klasszicista szobrászat jellegzetes és magas színvonalú emlékei. Valószínûleg az udvari bejárat fölötti címertartó harsonás angyalok is Casagrande művei.
Az művész 1837-ben Pesten telepedett le, 1841 után az esztergomi bazilika szobordíszein dolgozott. Kopácsy József hercegprímás 1843-ban bízta meg az épülő székesegyház szobrainak faragásával. Az 1848/49-es szabadságharc leverése után nem kapott Magyarországon munkát, ezért hazatért Velecébe, csak 1856-ban jött vissza Egerbe, hogy befejezze néhány szobrát.
Nagy érdeme, hogy szobrászműhelyt szervezett, magyar segédekkel dolgozott, és ezzel kétségtelenül hozzájárult egy szélesebb körű szobrásziskola kialakulásához.
Személyében a monumentális szobrászat és a kisplasztika olyan mestere áll előttünk, akinek képessége, tanultsága termékenyítően hatott anélkül, hogy műveinek bármilyen nemzeti jellege, a hazai hagyományokhoz kapcsolódó szála lett volna.
[[Kategória:Szobrászok|Casagrande, Marco]]
[[Kategória:Olaszok|Casagrande, Marco]]
[[Kategória:Klasszicizmus]]
[[it:Marco Casagrande]]
| |||