„Balogh Edgár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
23. sor:
Kessler Ferenc [[nagyszeben]]i szász katonatiszt és egy magyar irodalom szakos pozsonyi tanárnő fia. 1926-ban vette fel anyai ági családi nevét. [[Pozsony]]ban végezte el a magyar reálgimnáziumot, majd a [[prága]]i német egyetem filozófiai karán folytatta tanulmányait. Etnográfusnak készült. Első írása 1922-ben jelent meg a [[losonc]]i ''A Mi Lapunk'' c. ifjúsági folyóiratban, első tanulmányát (''A szűzgulyahajtás'') 1927-ben az Ethnographia-Népélet közölte [[Budapest]]en.
Publicisztikai munkásságát a [[Prágai Magyar Hírlap]]ban, a [[csehszlovákia]]i magyar ellenzéki pártok lapjában kezdte. Kezdeményezője és szervezője volt a csehszlovákiai magyar ifjúság haladó [[Sarló mozgalom|Sarlós-mozgalmának]]. 1931-ben a [[kommunista]] mozgalomba kapcsolódva<ref>1932-ben [[Nagymegyer]]en akart előadást tartani a helybeli kommunistáknak, de mivel nem volt rá engedélye a hatóságok ezt megakadályozták (Okresný úrad v Komárne, 53/K-1932 prez.)</ref> [[Fábry Zoltán]]nal szerkesztette [[Az Út]]
A [[Korunk]] belső munkatársa s a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]] cikkírója. Mint a [[MADOSZ]] vezetőségi tagja kezdeményezte a romániai magyar ifjúság 1937-es [[Marosvásárhely|Vásárhelyi]] Találkozóját, egyik elindítója a népfront jellegű [[Erdélyi Enciklopédia Könyvkiadó]]nak. Itt jelent meg 1939-ben ''Íratlan történelem'' c. cikkgyűjteménye [[Erdély|Erdéllyel]] és [[Olténia|Olténiával]] való ismerkedéséről s Duna-völgyi összehasonlító történelemszemléletéről.
| |||