„Zazen” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Külső hivatkozások: clean up AWB |
→Technikája: Mindkettőnek jól kell feküdnie, egyik se feküdjön jobban. Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
14. sor:
# A párnára úgy kell leülni, hogy a térdek stabilan álljanak a földön. Hagyományosan a teljes vagy a [[lótuszülés|féllótusz]] pozitúrát ajánlják. A teljes lótuszt a legelszántabb buddhisták se alkalmazzák túl gyakran, mert nagyon megterheli a térdeket. A féllótusz sokkal inkább térdkímélő, de sokaknak nem megy. Ezen az ún. [[baddha konaszana]]<!-- Csak remélni tudom, hogy ez az átírás a jó. --> jógagyakorlattal lehet segíteni. Amíg viszont nem megy, a [[japán ülés]] is megteszi, az ülőpárnát élére állítva a lábak közé véve.
# A medence dőljön előre. A cél az, hogy a gerincoszlop, a nyakat is beleértve, egyenes legyen, ez pedig másképp csak nagy erőfeszítések árán lehetséges, az viszont nem fér össze a zazen meditatív jellegével.
# A tenyerek nézzenek felfelé, a bal kéz feküdjön a
# A szemek maradjanak félig nyitva, a tekintet essen nagyjából egy méterre előre, kb. 45 fokos szögben. A gyakorlati megfontolás emögött az, hogy a szerzetesek a hosszabb meditációk alatt hajlamosak elaludni, ami nyitott szemmel valamivel nehezebb. A tekintet ne koncentráljon kifejezetten semmire.
# A lélegzetek ne a mellkasba, hanem a [[hasi légzés|hasba]] menjenek. Legyenek mélyek és lassúak; ilyenkor általában 5-7-szer vesznek levegőt percenként, de gyakorlottabbaknál ez kevesebb is lehet. A levegővételek ne legyenek erőltetettek, törekedni kell a természetességre. Úgy jó, ha a melkas és a has tájéka laza; ezt nem könnyű egyenes gerincoszlop nélkül megcsinálni. A kilégzés legyen hosszabb a belégzésnél, kezdeti mércének a 2 : 1 arány is megfelelő.
|