„Népi műemlékegyüttes (Szalafő-Pityerszer)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dj (vitalap | szerkesztései) a isbn korr |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
== A szeres településforma, kialakulása és fejlődése ==
[[Kép:Őrség Pityerszer.jpg|280px|balra|bélyegkép|Gazdasági épület ([[Kástu]]) az őrségi skanzenben]]
Az itteni településformák közül a '''szeres település''' érdemli meg a legtüzetesebb megszemlélést. A őrségi szeres település forma megóvása érdekében a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága [[1970]]-ben Szalafő-Pityerszeren 3 [[porta|portát]] vásárolt meg 10 épülettel 3926 [[négyszögöl]] területtel, a hozzátartozó [[gyümölcsös]]sel és 2 db vízgyűjtő [[tóka ˙(Őrség)|tókával]] együtt. A cél az volt, hogy a helyszínen helyreállított és az eredeti funkciónak megfelelően berendezett szabadtéri néprajzi múzeum jöjjön létre. Ezzel a több épületre, műemlékegyüttesre kiterjedő helyszíni
A szűkebb értelemben vett Őrséghez 18 település tartozik. Az egykori őrtállók a dombok tetején, erdei irtásokon
'''Pityerszer''' nevét valószínűleg
A szelíden hullámzó dombvidéken jellegzetes településszerkezet alakult ki. A néhány házból álló dombtetői településrészek a „szegek” , amelyek laza együttese alkotta az egyes településeket. Az itt élő emberek évszázadok alatt alakították ki a táj mozaikos képét, apró parcellás gazdálkodásukkal, a tájba simuló épületeikkel. Megőrizve a természetet és fenntartva annak változatosságát. Hagyományos építőanyaguk a [[Fa (anyag)|fa]]. A boronaházas építésű házak a [[19. század]]ban váltották fel az oszlopokon nyugvó, kiugró tornáccal ellátott un. kódisállásos házak. A legszebbek :[[Szalafő]]n és [[Pankasz]]on láthatók.
A terület legősibb háztípusa a '''füstősház'''. Ennek egyetlen, nagyméretű, fűthető helyisége volt. Ez a mai [[Konyha (helyiség)|konyhának]] felelt meg, tüzelőpadkás [[Kemence (építmény)|kemencével]] és deszkás tolóablakokkal. Itt elfért a [[nagycsalád]] minden tagja. Egyszerű berendezése az alapvető életfunkciók kiegészítését szolgálta. A kemence egyszerre szolgált [[fűtés]]re, [[sütés]]re és [[főzés]]re. A füsttelenítése megoldatlan volt, mert a tüzelőpadkáról illetve a [[tűzhely]]ből kiömlő [[füst]] a lakótérben terjengett és az [[ajtó]] felső részén vagy a felette lévő füstnyílásokon, és a deszkás tolóablakokon keresztül távozott a szabadba. A [[18. század]]ban az Őrségben a szegényebb családok használatában voltak a füstösházak. Ebben a típusban a [[szoba]] és a [[Konyha (helyiség)|konyha]] nem
A két tüzelővel (a [[cserépkályha|cserépkályhás]] szobával és a tüzelőpadkás [[Kemence (építmény)|kemencével]] ellátott lakóházak) a módosabb, vagyonosabb
[[Fájl:Pityerszer.jpg|600px|középre|bélyegkép|A skanzen látképe]]
[[Magyarország]]on az [[Őrség]] az
== A pityerszeri porták látnivalói ==
=== Az 1. számú porta nevezetességei ===
A szobás-konyhás, kamrás, boronafalú, zsúpfedeles lakóház a [[19. század]]ban épült. Ollólábas, [[szelemen]]es tetőszerkezetű és csonkakontyos deszkaoromzattal hátul lekontyolt ház volt az [[1870-es évek]]ig. A mostani cseréptetős istállós, pajta helyén kamra, pajta, ólak helyezkedtek el. A jelenlegi cseréptetős ól helyén pedig marhaistálló volt. Ezt a zártságot a későbbiekben a gazdasági épületek egyes helyiségeinek lebontásával megszüntették. A kémény nélküli füstkonyhát csak az [[1910-es évek]] elején alakították át mászókéményes tüzelőberendezéssé. A lakóház helyiségeinek ajtaja a [[tornác]]ról
A konyhában lévő fekvőhelyek igazolják - az őrségi gyakorlatnak
''
A porta legértékesebb épülete: az emeletes kástu.''
32. sor:
Az emeletes kástu mellett kertelt vízgyüjtő '''tóka''' található. E porta tartozéka a pajta amely a [[20. század]] elején épült. Az egyszerű pajta hosszanti oldalain, egy-egy kétszárnyú kapu tette lehetővé a [[szekér|szekerek]] átjárását. A kástu felőli kiskapu mellett személybejáróként szolgáló kis ajtó is látható.
=== A
[[Kép:Pityerszer2.jpg|280px|balra|bélyegkép]]
A [[népi építészet]] szempontjából a [[porta]] legérdekesebb épülete a ''három oldalról kerített ház''. A [[19. század]] elején épült keresztvéges boronafalakkal, ollólábas, szelemenes tetőszerkezettel, [[zsúp]]fedéssel. A szoba és az istállói homlokzaton csonkakontyos, nyitott oromzattal. A padlástérben a nyitott oromzatnál fonott [[mézelő méh|méh]][[kas]], a szelemenre akasztott deszkából összeszegezett
Teljes gazdaság volt egy épületen belül. A gazda a tornácon keresztül - a [[kástu]] kivételével mindenét elérhette anélkül, hogy kilépett volna a házból. [[1946]]-ig
Az istállók és az ólak kivételével minden helyiség földes padozatú, ami arra utal, hogy az őrségi ember az állatait, szinte jobban védte, gondozta mint önmagát. Ez abban is nyomon követhető, hogy a gazdasági épületeket előbb korszerűsítette, mint a lakóházakat. A 3-as számú ház bejárata illetve egykori kapuja előtt egy fazsindellyel fedett, földszintes [[kástu]] helyezkedik el., amely fontos és féltett tartozéka volt a háznak. Ebben helyezték el
=== A 12. számú porta leírása ===
[[Kép:Zárt udvar.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|Zárt udvar a Pityerszeren. (Néhány épületet már lebontottak, ezért látszik
A főútvonal másik oldalán álló, 12. számú lakóházat [[1899]]-ben hozták át a ''Gyöngyösszerből''.
Ez a lakóház is
Az adatok szerint évente közel 50-60 ezer ember keresi fel a pityerszeri népi műemlékegyüttest.
52. sor:
File:Pityerzser3.JPG
File:Zsoldos-féle kerített lakóház (9345. számú műemlék).jpg
</gallery>
64 ⟶ 63 sor:
{{Commonskat|Szalafő}}
* dr. Árky István: Magyarország (Budapest, 1976) 545. o. {{ISBN|963 243015 8}}
* Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára (40) Bárdosi János: Szalafő-Pityerszer Népi műemlékegyüttes {{ISBN|963-554-510-X}}
* Tóth János: Az őrségek népi építészete - Bp. 1975. Műszaki K. - {{ISBN|963-10-0478-3}}
|