„Kelet-európai-síkvidék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
32. sor:
A '''Kelet-európai-síkvidék''' mintegy 3&nbsp;000&nbsp;000 [[km²]]-nyi területével<ref>http://worldofscience.ru/geografija-mira/5684-vostochnoevropejskaya-ravnina.html</ref> [[Európa]] legnagyobb tájegysége. Kiterjedése észak–déli irányban mintegy 2750 km, nyugat–keleti irányban pedig hozzávetőleg 1500 km. Legnagyobb része [[Oroszország]] európai területén fekszik.
 
== Földrajz ==
A hatalmas, egyhangú síkvidék területén néhol 300-400 m magas dombságok, hátságok emelkednek ki, legalacsonyabb része pedig a [[Kaszpi-mélyföld]]. A síkság északi részén a [[pleisztocén|jégkorszak]] elmúltával [[moréna]]halmok maradtak vissza, amelyek között kisebb-nagyobb tavak, lápok, mocsarak keletkeztek. Ilyen tavak például a [[Ladoga-tó]], az [[Onyega-tó]], a [[Csúd-tó]], a Finn-tóvidék tavai. A síkság középső és déli részét a mezőgazdasági termesztés szempontjából kiváló minőségű feketeföld (csernozjom) talaj alkotja. Ásványkincsekben ugyancsak gazdag: földgázt, kőolajat, vasércet, sóféléket tartalmaznak a talaj kőzetei.
A síkság legdélebbi területeit a fekete-tengeri síkság és délkeleten a Kaszpi-mélyföld foglalja el. A Kaszpi-mélyföldet többnyire tartós szárazság sújtja és félsivatagi-sivatagi táj alakult ki.
 
== Elhelyezkedése ==
Területe a következő országokra terjed ki:
 
49 ⟶ 46 sor:
*[[Kazahsztán]] európai része
*és sokan hozzá sorolják a [[Román-alföld]] területét is.
 
A hatalmas, egyhangú síkvidék területén néhol 300-400 m magas dombságok, hátságok emelkednek ki, legalacsonyabb része pedig a [[Kaszpi-mélyföld]]. A síkság északi részén a [[pleisztocén|jégkorszak]] elmúltával [[moréna]]halmok maradtak vissza, amelyek között kisebb-nagyobb tavak, lápok, mocsarak keletkeztek. Ilyen tavak például a [[Ladoga-tó]], az [[Onyega-tó]], a [[Csúd-tó]], a Finn-tóvidék tavai. A síkság középső és déli részét a mezőgazdasági termesztés szempontjából kiváló minőségű feketeföld (csernozjom) talaj alkotja. Ásványkincsekben ugyancsak gazdag: földgázt, kőolajat, vasércet, sóféléket tartalmaznak a talaj kőzetei.
A síkság legdélebbi területeit a fekete-tengeri síkság és délkeleten a Kaszpi-mélyföld foglalja el. A Kaszpi-mélyföldet többnyire tartós szárazság sújtja és félsivatagi-sivatagi táj alakult ki.
 
== Határai, nagyobb tájegységei ==