„Szapolyai István” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete: kékíit |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
| kép = Szapolyaiiistván00.jpg
| képméret =
| képaláírás =
| állam = A Magyar Királyság
| város =
50. sor:
1490. április 4-én Mátyás király részt vett a hosszú virágvasárnapi szertartáson, majd szédülni kezdett, a szemei elsötétedtek, mire a hálószobájába vitette magát, ahol hat óra tájban rosszul lett. Nyomban odahívták fiát, két unokatestvérét, Geréb Pétert és Mátyást, Nagylucseit, Bakóczot, Szapolyai István osztrák főkapitányt és Bátori István vajdát. A királynak nagy fájdalmai voltak végül április 6-án, kedden reggel 7 és 8 óra között meghalt. Mátyás halála után hamarosan elterjedt a hír, hogy ellenségei megmérgezték. A 16. század történészei közül egyesek Beatrix királynét, mások Szapolyai Istvánt vádolták Mátyás megmérgezésével. A király korai halálához azonban egyiknek sem fűződött érdeke és az uralkodóval fennállt kapcsolatuk sem volt olyan, hogy a gyilkosságot indokolta volna. Később a Bonfini által leírt tüneteket vizsgálva megállapították, hogy azok nem mérgezésre, hanem agyvérzésre utalnak. {{refhely|Múlt-kor Megmérgezték-e}} Anekdotaként azonban feljegyezték, hogy Bécs kormányzója „ura halálhírére fölkapta hároméves fiacskáját, s felkiáltott: - Lennél csak idősebb, most királlyá tennélek.”<ref>Barta Gábor: ''Keresztesek áldott népe'', 33. old.</ref>
Mátyás halála lehetővé tette számára a további birtoknövelést. Ekkor – [[1490]]-től – ő volt Ausztria főkapitánya. Az országtanács, hogy védeni tudja az ausztriai hódításokat, sok királyi jövedelmet adott át neki. Így királyi városokat (pl. [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]], [[Szakolca]]) és határvámokat. Ezek zömét az új király, [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] sem tudta visszaváltani tőle. Döntő szerepet játszott Ulászló királlyá választásában. A kortársak felrótták neki Bécs elvesztését {{refhely|Neumann, História 2012/2|9. o}} – az osztrák részeket kardcsapás nélkül adta fel, majd megszökött Bécsből, de szökése előtt még kifosztotta Mátyás bécsi palotáját {{refhely|Magyar életrajzi lexikon}} –, valamint a
Ezután hol törvényes, hol törvénytelen módon folytatta a vagyongyűjtést. Az [[1493]]. őszi budai országgyűlés feloszlatása után óriási megrökönyödés keltett az egész országban, amikor, mint a [[Magyar Királyság]] nádora és a [[Szent Korona]] őre
Eszközökben nem válogatva szerezte hatalmas vagyonát, amiért az 1497. évi országgyűlésen számos felszólaló elítélte. Családi birtokait olyan mértékben növelte, hogy élete végén 72 vár és uradalom birtokosa volt, 1493–99 között Szepeshelyen családi temetkezőkápolnát alapított, Trencsén és Szepes várában nagyban építkezett, [[Tokaj]]ban [[Pálos rend|pálos]] kolostort alapított. A [[szepeshely]]i kápolnában temették el, sírköve fennmaradt.
64. sor:
Első felesége [[Homonnai Simon]] lánya volt.
Második feleségétől – 1483
* [[I. János magyar király|János]] (1487–1540), magyar király (1526–1540)
* [[Szapolyai György|György]] (1488k–1526), a [[mohácsi csata]] egyik fővezére [[Tomori Pál]] társaként
| |||