„Cao Hszüe-csin” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Műve: bekezd |
|||
33. sor:
}}
{{kínai|'''Cao Xueqin'''|'''Cao Hszüe-csin'''}} (kínaiul: 曹雪芹; [[pinjin]] hangsúlyjelekkel: Cáo Xuěqín, más néven: {{kínai|'''Cao Zhan'''|'''Cao Csan'''}} 曹霑;
== Családja ==
{{kínai|'''Cao Xueqin'''|'''Cao Hszüe-csin'''}} [[Han kínaiak|han kínaiként]] született abban a [[mandzsuk|mandzsu]] [[Csing-dinasztia|{{kínai|Qing|Csing}}-dinasztia]] uralta [[Kínai Népköztársaság|Kínában]], ahol a kínaiak csak másodrangú alattvalóknak számítottak.
[[Kang-hszi császár|{{kínai|Kangxi|Kang-hszi}}]] 康熙 császár (ur. 1661–1722) uralkodásának idején volt a Cao család tekintélye, hatalma és befolyása a csúcsponton. Cao nagyapja Cao {{kínai|Yin|Jin}} 曹寅 ugyanis gyerekkori játszótársa volt a császárnak, míg dédanyja, {{kínai|Sun|Szun}} asszony 孫氏 a leendő császár szoptató dajkája volt.
46. sor:
Cao {{kínai|Yin|Jin}} halálakor, 1712-ben, a még mindig hatalmon lévő {{kínai|Kangxi|Kang-hszi}} tovább adományozta a tisztséget kegyence fiának, Cao {{kínai|Yong|Jung}}nak 曹顒, aki három év múlva, 1715-ben elhunyt. Ekkor a császár engedélyezte, a Cao Fu 曹頫 nevű unokaöcs posztumusz adoptálását, aki így Cao {{kínai|Yin|Jin}} fogadott fiaként átvehette a Cao család vagyonát és jövedelmét biztosító magas hivatalt.
A család jó szerencséje azonban csak {{kínai|Kangxi|Kang-hszi}} császár 1722-ben bekövetkezett haláláig, és [[Jung-cseng császár|{{kínai|Yongzheng|Jung-cseng}}]] 雍正 császár (ur. 1722–1735 ) trónra lépéséig tartott ki. A család belekeveredett a császári uralkodóház hatalmi harcaiba, aminek következtében feldúlták palotájukat, sőt
== Élete ==
[[Fájl:CaoXueqinExHouse.jpg|bélyegkép|310px||jobbra|{{kínai|Cao Xueqin|Cao Hszüe-csin}} egykori lakóháza [[Peking]] külvárosában.]]
{{kínai|Cao Xueqin|Cao Hszüe-csin}} gyerekkoráról éppúgy, mint felnőtt korának pontos életrajzi adatairól nem maradtak fent részletek.
Az életével kapcsolatos legtöbb információ a kortársak beszámolóiból derül ki. Ezekből tudható, hogy Cao végül Peking nyugati külvárosában telepedett le, ahol egyetlen szobában lakott. Festmények adásvételéből élt, s szegénysége ellenére is meg akarta őrizni előkelőségét, nemes méltóságát. Az ismerősei az alkohol nagy barátjaként emlékeznek meg róla, aki ennek ellenére intelligenciájával és tehetségével magasan az átlag fölé emelkedett. Egy egész évtizedet szentelt „műve” megírására, amelyről ma már tudhatjuk, hogy minden bizonnyal ''[[A vörös szoba álma]]'' volt. Dicsérték festői tehetségéért is, állítólag különösen a kövek és sziklák festői megformálásában jeleskedett. Költeményeit a [[Tang-dinasztia|Tang-kor]] misztikus poétájának, [[Li Ho|{{kínai|Li Henek|Li Honak}}]] (790–816) a verseihez hasonlították. Caot 1763-ban, vagy 1764-ben érte a halál, amikor is regényével már egészen előrehaladott állapotban járt. Bár nem élt meg magas kort (mindenképpen ötvenéves kora előtt halt meg), így is túlélte feleségét és fiát. Ismerősei hirtelen halálát is az elhunyt fia miatti bánattal magyarázták.
|