„Színházi Élet” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a képaláírás |
a Az ex- (mint 'volt') előtagú összetételeket egybeírjuk (kivéve, ha többszörös összetételekben a szótagszámlálás szabálya érvényesül), bár többnyire jobb lenne helyette a volt, szókapcsolatok előtt pedig szinte csak az a jó. |
||
6. sor:
A lap előtörténete: Inczei nagyon fiatalon, [[Kolozsvár]]ott került a hírlapírás bűvkörébe.19 évesen már színházi lapot alapított. 1910-ben [[Budapest]]re költözött, itt jelentette meg [[Harsányi Zsolt]] barátjával közösen a ''Színházi Hét'' c. folyóiratot. Ez idő szerint Budapesten már hat színházi lap működött sikeresen. Lapjuk számos próbálkozás, újítás ellenére eleinte nem volt üzletileg sikeres a lap, mecénásra lett szükségük. A mecenatúrát adó család rapszodikussága miatt azonban állandósult a bizonytalanság. Pénzügyi támogatójukat otthagyva egy új lapot hoztak létre, ''Színházi Élet'' címmel. A lap első száma 1912. dec. 1-én, az utolsó 1938. nov. 19-én jelent meg.
(Érdekesség, hogy
A Színházi Élet színházi, irodalmi és művészeti ''hetilapként'' indult. 1913. dec. 14. és 1914. jún. 28. között ''Színházi Élet és Mozi'' címmel jelent meg. 1928-tól színházi, irodalmi és művészeti ''szaklap'', 1931-től pedig színházi, film, irodalmi és művészeti szaklap. A felelős szerkesztő Incze Sándor mellett társszerkesztő [[Korda Sándor]], később helyettes szerkesztő [[Kálmán Jenő]] volt. 1918-tól helyettes szerkesztő [[Bús-Fekete László]]; 1933-tól a lapot [[Lukács Gyula (újságíró)|Lukács Gyula]] szerkesztette. Korda Sándor (a későbbi Sir Alexander Korda) a feljövőfélben lévő [[film | mozgókép]] vonalat képviselte a csapatban, ő vitte a [[filmszínház | mozi]]-rovatot a lapnál. A címlapra is felkerült a „Mozi” szó. Az említettek mellett időszakonként részt vett még a szerkesztésben [[Szenes Béla]], Gábor Jenő, Illés László. A lap tulajdonosa Incze Sándor, 1913-tól Lengyel Lipót, 1917-től ismét Incze Sándor, majd 1936 áprilisától a Színházi Élet Rt. volt. Kiadta a Színházi Élet Rt. Nyomta a Kultúra Nyomda, 1922-től a Thália Nyomda, 1923-tól a Globus Nyomda, 1926 márciusától a Budapesti Hírlap Nyomda, novemberétől újra a Globus Nyomda, majd 1933-tól az [[Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. | Athenaeum Nyomda]]. Melléklapjai voltak: a ''Boldog Ifjúság'' (1930–1936), a ''Rádió Világhíradó'' (1933–1934), a ''Kis Színházi'' (1936–1938), a ''Pesti Program. Rádió Világhíradó'' (1937–1938).
| |||