„Fadrusz János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
44. sor:
=== Nagy alkotások ===
Fadrusz első nagy megbízását szülővárosától kapta. A pozsonyi koronázási domb helyére kellett egy monumentális emlékművet elkészíteni. A művész [[Mária Terézia magyar királynő]] alakját választotta, azt a pillanatot, amikor a pozsonyi országgyűlésen a magyar főnemesség védelmezőn állt Mária Terézia trónja mellé. A főalak egy kétszeres életnagyságú lovasszobor, melyen a királynő méltóságteljesen ül a lován, két oldalán egy-egy magyar főúr alakja, amint védelmezőn állnak mellette. A szobrot 1897. május 16-án avatták fel [[Pozsony]]ban és szépségének csakhamar híre ment, a korabeli sajtó is hosszasan méltatta. Sajnálatos, hogy Fadrusznak ez az első nagy mesterműve [[1921]] október 26-án a [[Csehszlovák Légió|Csehszlovák Légió katonái]] vandalizmusának esett áldozatul, akik a felismerhetetlenségig összetörték.▼
[[Kép:Fadrusz János.jpg|bélyegkép|balra|Fadrusz János]]
▲Fadrusz első nagy megbízását szülővárosától kapta. A pozsonyi koronázási domb helyére kellett egy monumentális emlékművet elkészíteni. A művész [[Mária Terézia magyar királynő]] alakját választotta, azt a pillanatot, amikor a pozsonyi országgyűlésen a magyar főnemesség védelmezőn állt Mária Terézia trónja mellé. A főalak egy kétszeres életnagyságú lovasszobor, melyen a királynő méltóságteljesen ül a lován, két oldalán egy-egy magyar főúr alakja, amint védelmezőn állnak mellette. A szobrot 1897. május 16-án avatták fel [[Pozsony]]ban és szépségének csakhamar híre ment, a korabeli sajtó is hosszasan méltatta. Sajnálatos, hogy Fadrusznak ez az első nagy mesterműve [[1921]] október 26-án a [[Csehszlovák Légió|Csehszlovák Légió katonái]] vandalizmusának esett áldozatul, akik a felismerhetetlenségig összetörték.
[[Fájl:MÁTYÁS KIRÁLY SZOBRA MINTÁJÁNAK EGYIK RÉSZLETE FADRUSZ MŰTERMÉBEN.jpg|bélyegkép|A készülő [[Mátyás király emlékmű]] a [[Naphegy]]en lévő Lisznyai utcai műteremben]]
A szobor átütő sikere végleg meghozta a hírnevet Fadrusznak és végre jelentős anyagiakhoz is juttatta. [[Budapest]]re költözött és csakhamar megépítette korszerű műtermét és villáját a Naphegy déli lejtőjén.
A mester időközben újabb nagy megbízáshoz jutott. [[Kolozsvár]] városa ugyanis már régóta tervezte egy [[Mátyás király emlékmű|Mátyás-emlékmű]] felállítását. A mű elkészítésére kiírt pályázat első díját Fadrusznak ítélték. A szobor a nagy királyt abban a pillanatban ábrázolja, amikor egy vár bástyájáról harci ménjén ülve győztes hadaira tekint. Arcáról erő és fenség sugárzik. A szobor talapzata mellett állnak a fekete sereg vezérei: [[Magyar Balázs (hadvezér)|Magyar Balázs]], [[Kinizsi Pál]], [[Szapolyai István]], [[Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)|Báthory István]]. A mű gipszmodelljét [[1900]]-ban bemutatták a [[párizs]]i világkiállításon, ahol a több száz szobor között, a kiváló kortársainak és vetélytársainak, a nemzeti szobrászat megteremtőinek, [[Zala György (szobrász)|Zala György]] és [[Strobl Alajos]] szobrásznűvésznek a műveivel együtt, a kiállítás Grand Prix elismerésével jutalmazták.<ref>[http://www.huszadikszazad.hu/1900-szeptember/kultura/a-parisi-kiallitason-kituntetett-magyarok A párisi kiállításon kitüntetett magyarok]</ref><ref>[http://artmagazin.hu/artmagazin_hirek/magyarok_a_vilagfaluban.1917.html?pageid=119 Magyarok a "világfaluban" Magyarország részvétele az 1900-as párizsi világkiállításon]</ref> A bronzszobrot [[1902]] októberében avatták fel fényes ünnepségek közepette Kolozsvárott. A művészt [[Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg|József főherceg]] [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-renddel]] tüntette ki, a várostól pedig díszpolgárságot és egyetemi doktori címet kapott. Az alkotás Fadrusz művészetének leghíresebb alkotása, egyben munkásságának csúcspontja.
| |||