„Folklór” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
helyesírás |
|||
3. sor:
A kifejezés az [[Angol nyelv|angol]] folk (''=nép'') és az elavult lore (''=tudomány'') szavak összetételéből származik. A kifejezést William J. Thoms (1803–1885), a londoni «Athenaeum» egy munkatársa alkotta, vagy használta legalább először a mai közkeletű értelmében.{{refhely|Pallas}}
A folklór tárgyainak alább részletezendő összegével az [[etnológia]] keretébe illeszkedik. Tehát nem azonos vele, amint talán a folk (s még inkább az alakilag egészen megfelelő, de értelmében már némileg eltérő német Volk szónak a görög etnosz szóval és a lore (Lehre) elemnek az ugyancsak görög logia-val találkozása hinni engedné. A német Volkskunde, amellyel hol az egyiket, hol a másikat jelölik, csak az elsőt jelenti helyesen, a másodikat csupán az Erdkunde, Pflanzenkunde stb. összetételek analógiája szerint alkotott Kunde vom Volke (és nem Kunde des Volkes) értelmezéssel. Legcélszerűbbnek látszik, hogy a népismeret egészéhez tartozó s a nép testi-lelki tulajdonait, a népszellem minden rendű nyilatkozatát és a népélet összes alaki s anyagi jelenségeit felölelő rengeteg tárgyhalmazt az etnológia ezzel már körülírt fogalma alá utalva, e tárgyhalmazból a folklór szűkebb körébe a népléleknek csupán a hagyományhoz (még pedig a lényegileg és első sorban csakis szóbeli hagyományhoz) mint életfeltételükhöz kötött alkotásait és nyilvánulásait sorozzuk. A F. tehát a népismeret tárgyainak csak egy részét, nem pedig azok egészét foglalja magában, s a föntiek alapján teljesen kizár minden oly értelmezést, amely e szóval magát a népismeretet, mint rendszeres tanegészbe foglalt s elvek és törvények megállapítására vezérlő tudományt jelölné. Ez utóbbit legjobb lesz állandóan és következetesen az etnológia nevével címeznünk.{{refhely|Pallas}}
A következőképpen osztályozható {{refhely|Pallas}}:
* I. A szókincsből meríthető s a) a néplélek képzettartalmát, b) képzetelvonó sajátos eljárását megvilágító adatok. Mégpedig: 1. az anyagi világra és erkölcsi értékrendre, 2. az anyagi világ mögött rejlő személyesített erőkre s az erkölcsi életrendet szabályozó transzcendentális felfogásra vonatkozó képzetek sorában.
* II. a közmondások és stereotip szólásmódok, megint az első pont felosztása szerint.
* III. A szóbeli néphagyományok, illetőleg a népirodalom epikai része, úgymint 1. Mesék: a)
* IV. A szóbeli hagyományok lírai része, úgymint 1. dalok, táncdalok és táncszók; 2. dajkarímek, gyermekversikék (amennyiben az 1. alattiak töredékei, vagy magvai).
* V. A szóbeli hagyományok szatirikus, didaktikus és vegyes elemei,
* VI. A szóbeli hagyományok drámai része,
== Jegyzetek ==
| |||