„I. Mátyás magyar király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Mátyás és a kultúra: formázás |
→Katonai stratégiája és taktikája: 10 ezer katonát tartott fegyverben ez egy lexikonba adat |
||
292. sor:
A 15. század második felében az európai háborúk többnyire korlátozott céllal, egy-egy vár vagy tartomány meghódításáért folytak. Mátyás [[hadászat]]a is ezt követte, ritkán vállalkozott költséges és kockázatos, sok katona életét követelő döntő ütközetekre. Céljait portyázásokkal, rajtaütésekkel, az ellenséges terület pusztításával, egyes várak elfoglalásával igyekezett elérni.{{refhely|azonos=R116}}
[[Kép:COA SK BA castle gate Corvinus.jpg|jobbra|bélyegkép|Mátyás címere kőbe faragva a [[pozsonyi vár]]ban ]]
Mátyás király stratégiája egészében eredményes volt. Ellenfeleivel szemben jelentős katonai sikereket ért el, például a harmadik osztrák háborúban (1482–1487). A török elleni harcokban belátta, hogy serege csak az aktív védelemre képes és ennek megfelelően járt el. Azt is látta, hogy a török belátható időn belül nem tud átfogó támadást indítani Magyarország ellen. Azért fordult Csehország és Ausztria ellen, hogy Magyarországot erősebbé tegye a hatalmas [[Oszmán Birodalom]] várható hódító kísérleteivel szemben. Ezek a tervei azonban végső soron irreálisnak bizonyultak; Magyarország erőforrásai nem voltak elegendőek hódító szándékai megvalósítására, inkább kimerítették az országot. Az utókor a későbbi fejlemények ismeretében ezt Mátyás hibájának értékeli.{{refhely|azonos=R116}} [[Fodor Pál (történész)|Fodor Pál]] történész, turkológus, az MTA Történettudományi Intézetének főigazgatója szerint Mátyás általában 10 ezer katonát tartott fegyverben uralkodása második szakaszában.<ref>[http://erdelyiriport.ro/interju/a-keresztes-szolidaritas-alkonya A keresztes szolidaritás alkonya]</ref>
Mátyás hadászati tervei általában az ellenséges erők szétszórásán és saját akciószabadságának biztosításán alapultak. Fő eszköze a könnyűlovasság, az akkor kialakult magyar [[huszár]]ság volt. Ennek portyái az ellenség kimerítését, nagyobb támadási tervei meghiúsítását célozták. Nagy ütközetekre ritkán került sor, Mátyás ezeket igyekezett elkerülni. Gyors vagy teljes győzelemre nem is igen törekedett; egyedül Podjebrád ellen szeretett volna totális győzelmet aratni, de ez sem sikerült. Legnagyobb sikerét az 1474-es sziléziai hadjáratban érte el, az úgynevezett boroszlói táborozás során, amikor a huszárság mozgékonyságának mesteri kihasználásával békére kényszerítette a többszörös túlerővel felvonult lengyel-cseh ellenfelét.{{refhely|azonos=R116}}
| |||