„Buda török kézre kerülése” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
36. sor:
[[Kép:Melchior Lorck Sultan Suleiman.jpg|balra|bélyegkép|[[I. Szulejmán oszmán szultán]]]]
[[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] 400 horvát könnyűlovas kapitányaként vett részt a hadjáratban, akit ezt követően nevezett ki Ferdinánd király horvát–szlavón bánná. A falak ugyan gyengék voltak, de a [[Oszmán Birodalom|török]] védősereg megtartotta azokat. Két hét múlva a [[kereszténység|keresztény]] seregek visszavonultak.<ref>[http://szigethvar.hu/var/content/1542-pest-ostroma 1542 - Pest ostroma]</ref>
Bizonyossá vált, hogy a trónkövetelő [[Habsburg-család|Habsburg-házból]] származó osztrák főherceg éppúgy nem fogja tudni az oszmán hódítókkal szemben megvédeni Magyarországot akárcsak [[I. János magyar király|Szapolyai János]]. Ezért a [[gyalui egyezmény|gyalui egyezséget]] Izabella királyné felmondta, és vállalta az [[Oszmán Birodalom]]ról a függőséget, Fráter György pedig a következő évben helytartói minőségben megszervezte Kelet-Magyarországot és az [[Erdélyi Fejedelemség|erdélyi államot]]. 1542 decemberében a [[Országgyűlések Tordán|tordai országgyűlésen]] az erdélyi rendek vállalták a török protektorátust és az adófizetést. 1547. június 19-én a Habsburgok békét kötottek Szulejmán szultánnal Drinápolyban.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1547_junius_19_a_habsburgok_beket_kotnek_szulejman_szultannal_drinapolyban/ 1547. június 19. A Habsburgok békét kötnek Szulejmán szultánnal Drinápolyban]</ref> 1549-ben pedig újabb [[Nyírbátori szerződés|egyezség]] született Ferdinánd és Izbella királynő között, aminek értelmében [[Jagelló Izabella magyar királyné]] és kiskorú fia, [[II. János magyar király]] kárpótlás fejében lemondtak Erdélyről és az általuk uralt tiszai részekről Ferdinánd király javára. Ez a királyi paktum azonban török támadást eredményezett, ezt Fráter György erdélyi és Ferdinánd osztrák csapatai visszaverték ugyan, de Ferdinánd – aki veszélyes ellenlábasának ítélte Fráter Györgyöt – bérgyilkosokat küldött rá, akik [[1551]]-ben alvinci kastélyában megölték a kancellárt. Ezt követte az 1552. évi török hadjárat amely az egyesítési kísérlet megtorlására indult és az [[Eger ostroma (1552)|egri diadal]], amely Magyarország három részre szakítását eredményezte hosszú évtizedekre, a folyamat pedig az [[Isztambuli béke (1533)|isztambuli békekötéssel]] zárult [[1533]]-ban.<ref>[http://real.mtak.hu/14977/2/TortSzemle.pdf Bogdándi Zsolt (2014) Fráter György bírói működésének emlékei Bácsi János formuláskönyvében. TÖRTÉNELMI SZEMLE (4). pp. 621-638. ISSN 0040-9634]</ref> A békeszerződés kimondta, hogy Ferdinánd jogosan birtokolja a [[Magyar Királyság]] általa uralt részeit.
== Jegyzetek ==
| |||