„Osztrák császárok listája” változatai közötti eltérés

a
link
a (bővít)
a (link)
[[Fájl:Imperial Crown of Austria.jpg|thumb|right|Ausztria császári koronája a Bécsi Hofburg kincstárában.]]
Az osztrák császári címet – pontosabban Ausztria császárának címét – [[1804]]-ben, [[Habsburg Birodalom|Ausztria]] örökös [[AusztriaiOsztrák Császárság]]gá alakításakor vette föl [[Ferenc magyar király|Habsburg–Lotaringiai II. Ferenc]], az utolsó [[Nyugati császárok listája|német-római császár]], aki [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] néven lett Ausztria első császára, köznyelven az első osztrák császár. Az államjogi aktus célja az volt, hogy Ferenc azonos szintű uralkodóként léphessen fel az újonnan keletkezett [[Franciaország uralkodóinak listája|Francia császárság uralkodójával]], [[I. Napóleon francia császár|I. Napóleon]]nal szemben. Ausztriát és a Habsburg-ház Ausztriával egybefüggő birtokait [[1867]]-ig ''[[Habsburg Birodalom|Habsburg Monarchiának]]'' vagy ''Habsburg Birodalomnak'' is nevezték.
 
[[Ferenc magyar király|I. Ferenc]], az első osztrák császár (II. Ferenc néven) a [[Nyugati császárok listája|német-római császár]]i címet is viselte [[1806]]-ig, amikor – [[I. Napóleon francia császár]] követelésére – a [[Német-római Birodalom]], és vele a német-római császári cím, hivatalosan ''(„[[de jure]]”)'' is megszűntek. Ekkorra a [[Német-római Birodalom]] ténylegesen ''(„[[de facto]]”)'' már nem létezett, mert [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] azt különálló királyságokra bontotta, amelyeknek élére saját rokonait vagy hozzá hű uralkodókat helyezett.
A [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar királyok]] – azaz Magyarország királyainak – névsora ebben a korban azonos az osztrák császárok névsorával. Csak az uralkodói sorszámok eltérőek, attól függően, hogy osztrák császárként, magyar vagy [[Csehország uralkodóinak listája|cseh királyként]] címezték az illető uralkodót.
 
Az [[1867]]-es [[Kiegyezéskiegyezés]]sel az [[AusztriaiOsztrák Császárság]] átalakult duális államszerkezetű perszonálunióvá. Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] egyik tagállama az [[Habsburg Birodalom|Ausztriai Császárság]] (azaz a ''„Birodalmi Gyűlésben Képviselt Tartományok”'' vagy ''Ciszlajtánia),'' másik tagállama a [[Magyar Királyság]] (azaz a ''„Magyar Korona Országai”'', vagy ''Transzlajtánia)'' voltak. A közös uralkodó (rövid formájú) címe ''„császár és király”''-ra ''(„Kaiser und König”)'' módosult. A közös állami dokumentumok, intézmények neve előtt emiatt állt a ''„császári és királyi”'' minősítés, rövidítve „cs. és kir”, németül „[[k. u. k.]]”.
 
Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] ({{ny-de|Österreich-Ungarn}}), és benne az [[AusztriaiOsztrák Császárság|Ausztriai (vagy Osztrák) Császárság]] [[1918]]-ig állt fenn. Az [[első világháború]]t követő forradalmak után az első [[Osztrák Köztársaság]] (1918–1938) parlamentje kimondta a monarchia megszűnését, a [[Habsburg–Lotaringiai-család]] trónfosztását, az uralkodó család tagjainak örökös száműzetését, amelyet a második Osztrák Köztársaság (1945–) parlamentje csak az 1990-es években enyhített.
 
{| class="wikitable" width="100%"
==Lásd még==
* [[Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája]] (a kezdetektől 1804-ig)
* [[AusztriaiOsztrák Császárság]]
 
{{Osztrákok foglalkozás szerint}}