Főmenü megnyitása

Módosítások

}}
 
'''Bódy Gábor''' ([[Budapest]], [[1946]]. [[augusztus 30.]] – Budapest, [[1985]]. [[október 24.]]) [[filmrendező]], videoművész és teoretikus.
 
Az [[1970-es évek|1970-es]], [[1980-as évek|80-as évek]] magyar és összeurópai film- és videoművészetének meghatározó személyisége. Második nagyjátékfilmje, a ''[[Nárcisz és Psyché]]'' (1980), amelyet egy szemléletmód, az „új narrativitás” jegyében forgatott, költségvetését tekintve akkoriban minden idők legnagyobb magyar filmprodukciója{{forr}} és igazi kultuszfilm lett. Harmadik nagyfilmje, a ''Kutya éji dala'' a hazai filmgyártás történetében mindmáig az egyik legkisebb költségvetésű produkció.{{forr}} Bódy filmművészete mellett videoművészete, azzal kapcsolatos aktivitása és elméleti munkássága is meghatározó.
Bódy filmjei a [[szocializmus]] idején készültek, amikor minden filmmel kapcsolatos ügy a pártapparátus szigorú felügyelete alá tartozott. A párt a filmet olyan művészeti ágnak tekintette, amely a tömegekhez szól és politikai hatást gyakorolhat rájuk, ezért kemény szabályozást (cenzúrát) léptettek életbe, amely miatt a kísérleti vagy ellenzéki filmek szinte arra sem kaphattak esélyt, hogy egyáltalán elkészüljenek. Noha Magyarországon a kultúrpolitika némileg liberálisabb volt, mint a keleti tömb más országaiban, a magyar filmesek így is szoros ellenőrzés alatt álltak, s a Bódyhoz hasonló temperamentumú alkotók csak rendkívüli nehézségek árán tudták elképzeléseiket a gyakorlatban is megvalósítani. Ennek ellenére az [[Aczél György|Aczél-korszakban]] a mozgástér olykor szabadabbá vált olyan művészek számára, mint Bódy. Erre példa az Aczélnak köszönhető – már 1959-ben megalakult, a magyar szövegkönyvíróról, kritikusról és teoretikusról elnevezett – [[Balázs Béla Stúdió]] (BBS), ahol kísérleti és rövidfilmek, majd hosszabb játékfilmek is készülhettek, viszonylag szabad légkörben. A BBS a legtehetségesebb magyar filmes alkotók, filmrendezők gyűjtőhelyévé vált.
 
„Bódy a magyar kultúrpolitika kivételezettje” volt, a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után azonban kiderült, hogy szakmai előrejutását nem csupán tehetségének köszönhette. Mint több más filmrendező és kulturális közszereplő, beszervezett ügynökként ő is éveken át jelentett szakmai és privát kapcsolatairól a [[Belügyminisztérium|BM]]-nek. Mivel azonban az ügynökaktákat Magyarországon mindeddig nem hozták nyilvánosságra, az egészről csak töredékes kép áll rendelkezésre.<ref>{{hiv-web|url=http://www.nol.hu/archivum/archiv-385435 |cím= Bódy Gábor titkos története |elérés=20110108 |dátum=20051128|kiadó=NOL |nyelv=magyar }}</ref><ref>{{hiv-web|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=8579|cím= „Amire allergiás volt a belügy” |elérés=20110108 |dátum=20030313|kiadó=MaNcs |nyelv=magyar }}</ref><ref>{{hiv-web|url=http://www.origo.hu/itthon/20060227ugynok.html |cím= Diplomataként is dolgoznak volt titkosszolgák |elérés=20110108 |dátum=20060302|kiadó=[Origo] |nyelv=magyar }}</ref><ref>{{hiv-web|url=https://index.hu/belfold/2010/11/29/nalunk_inkabb_az_ugynokot_vedik/|cím= Nálunk inkább az ügynököt védik|elérés=20110108 |dátum=20101129|kiadó=Index |nyelv=magyar }}</ref><ref>{{hiv-web|url=http://fidelio.hu/kiallitas/ajanlo/body_gabor|cím= Fidelio - Bódy Gábor ajánló|elérés=20110108 |dátum=20090606|kiadó=Index |nyelv=magyar }}</ref>
 
=== Kezdetek ===
*1985. szeptember–október; Computergesteurte Bild- und Tonkompositionen (ennek anyagából tanítványai „Zeit-transgraphie” címen kiadványt állítottak össze az 1986-os berlini filmfesztiválra).
 
1983-ban tanulmányt írt ''Die kreative Sprache der Kinematographie'' címmel, a nyugat-berlini [[:de:Berliner Künstlerprogramm des DAAD|DAAD-Galeria]] pedig megrendezte műveinek retrospektív kiállítását (rajzok, fotók, videók). Ezzel egyidejűleg az Arsenalban vetítették a filmjeit, mely alkalomból átfogó katalógusa jelent meg. Két újabb videót készített, ''Die Geisel'' (A túsz) és ''De Occulta Philosophia'' címmel – ez utóbbi a „philo-clip” műfajának prototípusa lett.
 
1983-ban készült el harmadik, egyben utolsó nagyjátékfilmje, a rá jellemző [[Szürrealizmus|szürreális]], álomszerű, bizarr, drámai és dokumentarista elemekkel átszőtt ''Kutya éji dala'' (kísérleti játékfilm, Társulás Stúdió, színes, 35&nbsp;mm, videóról átírt, egyes részleteiben [[Super 8|Super 8]]-ról felnagyított részletekkel, 147’), melynek főszerepét (a [[mátra]]i [[Mátraszentimre|három falu]] álpapját) ő maga játssza. Kiemelt szerepet kap benne a kiváló karakterszínész, [[Fekete András (színművész)|Fekete András]] (mint falusi tanácselnök) és [[Méhes Marietta]] (a [[Derzsi János]] alakította katonatiszt felesége). A filmben megjelennek a kor [[underground]] zenekarai: a [[A. E. Bizottság|Bizottság]] és a [[Vágtázó Halottkémek]]. Utóbbi frontembere, [[Grandpierre Attila]] alakítja a fiatal csillagászt. A ''Kutya éji dalá''t 1984-ben bemutatták a montreali és taorminai filmfesztiválon, 1986-ban pedig a német [[ZDF]]-televízióban.
 
=== Utolsó évek – ''Tüzes Angyal'', ''Psychotechnikum'' ===
Új nagyjátékfilm-forgatókönyvet írt ''Tüzes angyal'' címmel Valerij Brjuszov regénye nyomán. Egy hónapig a kanadai Vancouverben dolgozott a Western Front ill. a Video Inn (Satellite Video Exchange Society) ösztöndíjával, és elkészítette ''A csábítás antológiája'' háromrészesre tervezett ciklusának második darabját, a ''Vagy-vagy Chinatownban''-t, amelyből rövidített verzió is készült ''Theory of Cosmetics'' címen, az INFERMENTAL Extra Nordrhein-Westfalen<ref>http://www.infermental.de/infermental_special.htm</ref> alkalmából. Videóit meghívták a Rio de Janeiró-i 1. Film- és Videobiennáléra.
 
1985-ben az ''Új videoműfajok'' programtervezetén dolgozott építészek ([[Makovecz Imre]], [[Preisich Gábor]], [[Janáky István (építész, 1938–2012)|Janáky István]]) és [[underground]] zenekarok bevonásával.<ref>http://mandadb.hu/tart/mcitem/148306</ref><ref>''A hely – Janáky István épületei, rajzai és írásai''. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1999. {{ISBN|963 16 3034 X}}</ref><ref name="M">http://apertura.hu/jeles-body/bibliografia.html</ref> Tárgyalt egy nagyszabású film- és videobemutató kiállításról a [[Műcsarnok]]ban. A nyugat-berlini filmfesztiválon bemutatták ''A csábítás antológiája'' elkészült részeit. ''Vagy-vagy Chinatownban'' c. művét a [[Salsomaggiore Terme|Salsomaggiore]]i Fesztiválra is meghívták. Elkészült a ''Dancing Eurynome'' (Eurynomé tánca), amely megalapozta a „mytho-clip” néven ismertté vált új videoműfajt; ősbemutatója az 1. [[Tokió]]i Videobiennálén volt. Másik új videója, a [[Novalis]] verse alapján készült ''Walzer'', a „lyric-clip” műfajának alapműve, a [[:de:WDR Fernsehen|WDR]] televízió október 24-i Lyrics-adásában került vetítésre. Személyesen prezentálta a budapesti Kossuth Klubban az E.M.A.N.-t (European Media Art Network), amelynek részt vevő városai (Budapesten kívül Amszterdam, London, Brüsszel, Barcelona, Berlin, Róma és Lyon) egyidejűleg mutatták be egymás 60–60 perces videoantológiáját. A budapesti K-Video csoport anyagát Bódy állította össze. Szeptember 10-én befejezte filmregényét, a ''Psychotechnikum''ot (''Gulliver mindenekelőtti utazása Digitáliába''), mely a [[ZDF]] „Kleines Fernsehspiel” produkciójának keretében valósult volna meg 1986-ban. Bódy müncheni producerekkel tárgyalt a ''Tüzes Angyal''-ról, melyet 1987-re tervezett.
== Megjelent írásai, tanulmányok munkásságáról ==
 
* ''Tüzes angyal. V. Brjuszov nyomán'' / ''Psychotechnikum, azaz Gulliver mindenekelőtti utazása Digitáliában.'' Szerk.: Elek–Dérczy–Csapody–Parti Nagy. JAK-füzetek 30, Magvető, Bp., 1987
*''Bódy Gábor 1946-1985 életműbemutató.'' Szerk.: Beke László. Műcsarnok, Bp., 1987
* ''Végtelen kép – Bódy Gábor írásai''. Szerk.: Peternák Miklós. Pesti Szalon, Bp., 1996
* ''Filmiskola''; összeáll., Palatinus-Könyvekbev. Peternák Miklós; Palatinus–Intermedia, Bp., 1998
*Hommage à Bódy Gábor (1946-1985). Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, 2006. szeptember 22–október 1.; szerk. Baksa-Soós Veronika; Ludwig Múzeum, Bp., 2006
* ''Egybegyűjtött filmművészeti írások'', I–III. Szerk.: Zalán Vince, Tarr Béla. Akadémiai Kiadó, Bp., I. kötet: 2006; Francia Új Hullám Kiadó, 2011
*Pieldner Judit: ''Szöveg, kép, mozgókép kapcsolatai. Bódy Gábor és Jeles András filmművészetében''; Egyetemi Műhely–Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2015 (''Doktori dolgozatok Bolyai Társaság'')
50 141

szerkesztés