„Magyar utónévkönyv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Kapcsolódó szócikkek: kieg. |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''Magyar utónévkönyv''' a Magyarországon anyakönyvezhető utóneveket tartalmazza, közzétéve eredetüket, beceneveiket, névnapjaikat és gyakoriságukat. Kiegészítésképpen tanácsokat ad a megfelelő név kiválasztására valamint röviden közli az anyakönyvezhetőség szabályait is. Első ízben 1971-ben jelent meg [[Ladó János]] szerkesztésében, 1998-tól társszerkesztője [[Bíró Ágnes (nyelvész)|Bíró Ágnes]]. Összeállítója után a köznyelvben a könyvet legtöbbször
==Kiadásának oka==
7. sor:
==A gyűjtő- és rendszerezőmunka==
A nagyszabású gyűjtő- és rendszerezőmunkában sok külső munkatárs is részt vett: dr. Kovalovszky Miklósné, Marossy Ágnes, Örkényi Zsuzsanna, Szekrényesy Júlia és dr. Virágos Péterné tanárok, valamint Rajk Gyula, dr. Szabadi Béláné és Szvierczek Gyula.
A [[Magyar Televízió]] 1969. január 4-ei [[Családi félkör]] című műsorában dr. [[Grétsy László]] felhívást tett közzé, melyben a Magyar utónévkönyv részére ritka utónevek beküldését kérte. A felhívás hasznosnak bizonyult, mert a nézők 1507 levélben 35 200 névadatot küldtek be. Ebben a hatalmas mennyiségben sok értékes névtudományi adalék mellett 131 olyan, az addigi névanyaghoz képest új utónév is volt, mely később bekerült a névkönyv anyagába. Az öt legeredményesebb anyagközlő az értékelés sorrendjében: Tóth Endréné Debrecenből, Gyökhegyi Bénk Budapestről, G. Szabó Szabolcs Méhtelekről, Dénes Gyöngyi és Tünde Hódmezővásárhelyről és Kovács Tibor Lajos Budapestről.
==A nevek kiválasztása==
Az összegyűjtött névanyagból az anyakönyvezésre javasolt nevek jegyzékét (1803 női és 1795 férfinevet) 130 külső szakértőnek: nyelvészeknek, pedagógusoknak, íróknak, anyakönyvi fórumoknak) az Intézet elküldte véleményezésre. Az ő véleményük alapján az Intézet munkatársaiból álló bizottság választotta ki az anyakönyvezésre javasolt utóneveket és osztályozta őket
Az utónevek helyesírásáról, valamint a névkönyv összeállításának elvi kérdéseiről a Helyesírási Bizottság és a Nyelvművelő Munkabizottság 1969. január 21-i együttes ülése már előzőleg vitát rendezett, és megállapodott az utónevek ejtésszerű, vagyis magyaros írásmódjáról.
Az anyakönyvezhető nevek kiválasztásakor az volt a szempont, hogy a magyar társadalom különböző ízlésű csoportjai az addiginál nagyobb utónévválasztékból választhassanak az ízlést és a világnézeti korszerűség elveit tekintetbe véve.
===Az anyakönyvezhető nevek kategóriái===
A névkönyv ajánlott és elfogadható kategóriába sorolja a neveket. Az ajánlott nevek csoportjába kerültek azok a nevek, melyek régebben közismert, meghonosodott illetve az utónévkönyv összeállításának idején elterjedt vagy terjedőben lévő nevek.
| |||