„Gotland” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
46. sor:
Történelmét alapvetően földrajzi helyzete formálta. A Balti-tenger stratégiai fontosságú szigeteként a hajózás fellendülésekor, a viking korban rendkívül meggazdagodott a kereskedelemből és az akkoriban azzal szorosan összefüggő kalózkodásból. Sokáig független volt, de szoros kapcsolatok fűzték Svédországhoz. 1361-ben Dánia foglalta el, és csak 1645-ben lett Svédország része.
A [[Würm-glaciális|jégkorszak]] után, i. e. 10000 körül, a skandináviai jégtömeg elolvadása idején a sziget még sokáig víz alatt volt. Később azonban a tengerszint változása miatt magasan, a mainál sokkal jobban kiemelkedett, és az újkőkorban erdő borította, jó megtelepedési lehetőséget biztosítva az embereknek, akik halászattal és fókavadászattal foglalkoztak.<ref>http://www.gotlandsmuseum.se/mer-om-gotlands-forhistoria/ |titel=Gotlands Museum |hämtdatum=2016-08-09 |verk=www.gotlandsmuseum.se |arkivurl=https://web.archive.org/web/20160625005117/http://www.gotlandsmuseum.se/mer-om-gotlands-forhistoria/ |arkivdatum=2016-06-25</ref> A legrégebbi feltárt települési maradványok 9.200 évesek.<ref>http://www.su.se/forskning/forskningsnyheter/ov%C3%A4ntade-fynd-i-grotta-p%C3%A5-stora-karls%C3%B6-1.146140|titel=Oväntade fynd i grotta på Stora Karlsö|hämtdatum=2016-08-09{{sv}}</ref><ref>http://sverigesradio.se/sida/artikel.aspx?programid=94&artikel=5424246|titel=Fornfyndet Stora Bjersmannens skelett undersöks på nytt - P4 Gotland|hämtdatum=2016-08-09 {{sv}}</ref>
[[File:Runsten1.jpg|bélyeg|Gotlandi rúnakő, i. sz. 700-800 körülről]]
Gotlandon mintegy 42 000 régészeti lelet ismeretes a neolitikumból, a bronz- és vaskorszakból és a korai középkorból.A 700-as évektől Gotlandon nagy számban állítottak rúnaköveket, amiken gyakran képes ábrázolások is megjelentek hajókkal, karddal és pajzzsal felszerelt legénységgel.
==Közigazgatása==
| |||