„Kálmán Farkas” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
==Élete==
 
Siómaroson született, ahol apja, Kálmán József lelkész volt. A család, amelyből származott, a Rákóczi idők óta folyton a papi pályán működött. A népiskolát [[Városhidvég]]en kezdte, ahol apja 1845-ben pap lett; 1848-ban a [[gyönk]]i gimnáziumban tanult; öt osztályt végzett itt Filó Lajos, Kis Gábor és más tanárok vezetése alatt. [[Gyönk]]i iskolatársai voltak többek között [[Tolnai Lajos (író) |Tolnai Lajos]] író, publicista és későbbi sógora [[Kulifay Elek]] református lelkész, egyházszervező. További tanulmányai folytatására, 1852 őszén [[Pápa (település)|Pápára]] ment. Ugyanekkor, mint a zenében és énekben legjártasabb ifjú, karelnök és az ifjúsági zenekar vezetője és egyszersmind ifjúsági könyvtárnok is volt. Ez idő alatt nyert az összes zenetudományban [[Vid Károly]] ügyvéd és jeles zenész és Hannig Károly római katolikus kántor útmutatása folytán alaposabb kiképeztetést és már ekkor annyira vitte a hegedülést, hogy a [[Nagytemplom (Pápa)|pápai római katolikus nagytemplomban]] a zenekarban rendesen közreműködött. Elvégezvén a teológiát, 1859 őszén [[Pátka|Pátkára]] (Fehér megye) ment akadémiai rektornak. 1863-ban letette az első papi vizsgát és [[Szabadszállás]]on, majd [[Kiskunhalas]]on, végül [[Vajszló]]n káplánkodott. 1868-ban [[Madocsa]], 1876-ban [[Sósvertike]], 1878-ban [[Gyűd]], végül 1885-ben Gyoma választotta rendes lelkészül. Tagja volt a [[Dunamelléki Refprmátus Egyházkerület|dunamelléki]] énekügyi bizottságnak. Legalaposabb ismerője a protestáns énekügynek, kivált történeti tekintetben; hathatósan működött az énekügy reformja mellett, melyet még 1862-ben pendített meg a ''[[Protestáns Egyházi és Iskolai Lap]]''ban.
 
==Írásai==
733

szerkesztés