„Marco Casagrande” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
Pyrker János egri érsek hívására érkezett Magyarországra. Ő készítette az egri székesegyház szobrait, többek között a feljáró melletti monumentális szobrokat – elöl a két magyar szent király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál látható –, valamint templombelső 28 falmezején a Krisztus életéből vett jeleneteket.
 
A lépcsőzet két oldalán 2-2 talapzatra állított 4 méteres kőszobra áll az alábbi elrendezésben. Az első szobor bal oldalon ''Szent István királytkirály''t jobb oldalon ''Szent László királytkirály''t ábrázolja, míg mögöttük balra ''Szent Péter'', jobbra ''Szent Pál'' áll. E szoborcsoport folytatására a főhomlokzaton figyelhetünk fel. Az épület két sarkán az az ''isteni Igazság'' és az ''isteni Szeretet'' kerubjai állnak. Ezek, valamint a portikusz fölött álló ''Hit, Remény, Szeretet'' szobrok szintén Casagrande alkotásai. Szintén tőle vannak azok a főhomlokzatot díszítő falba süllyesztett téglalap alakú domborművek, amelyek témája: ''Jézus keresztről való levétele'', ''Jézus kiűzi a templomból a kufárokat'', ''A tizenkét éves Jézus az írástudók körében''.
 
A [[Fáj|fáji]] Fáy-kastélyban a díszterem falain 1845-ben készült fehér márvány domborművei láthatók: „Szatír„''Szatír ünnep”ünnep''” vagy „Pán„''Pán a nimfákkal”nimfákkal''”, „A„''A római Lukrétia története”története''” és az „Auróra”„''Auróra''”, a klasszicista szob­rá­szat jellegzetes és magas színvonalú emlékei. Valószínûleg az udvari bejárat fölötti címertartó harsonás angyalok is Casagrande művei.
 
Az művész 1837-ben Pesten telepedett le, 1841 után az esztergomi bazilika szobordíszein dolgozott. [[Kopácsy József]] hercegprímás bízta meg az épülő székesegyház szobrainak faragásával. Hosszú itt tartózkodása alatt aktívan bekapcsolódott a hazai művészeti közéletbe: nemcsak a ''Mátyás-emlékmű'' pályázatán vett részt, hanem 1848-ban a márciusi forradalom emlékére "''Szabadságoszlop''"-tervet is készített. Az 1848/49-es szabadságharc leverése után nem kapott Magyarországon munkát, ezért hazatért Velecébe, csak 1856-ban jött vissza Egerbe, hogy befejezze néhány szobrát.
 
Nagy érdeme, hogy szobrászműhelyt szervezett, magyar segédekkel dolgozott, és ezzel kétségtelenül hozzájárult egy szélesebb körű szobrásziskola kialakulásához.