Főmenü megnyitása

Módosítások

22 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
a
nincs szerkesztési összefoglaló
}}
 
'''Chile''', hivatalosan a '''Chilei Köztársaság''' ([[spanyol nyelv|spanyolul]]: ''República de Chile'') független köztársaság [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]], az [[Andok]] hegyvonulatai és a [[Csendes-óceán]] között, észak-déliészak–déli irányban hosszan elnyúlva. Nyugatról az [[Csendes-óceán|óceán]], északról [[Peru]], északkeletről [[Bolívia]], keletről [[Argentína]], délről pedig a [[Drake-átjáró]] határolja.
 
== Földrajz ==
=== Domborzat ===
 
Északon a [[Atacama-sivatag]] ásványokban gazdag, főleg [[réz]]ben és [[foszfát]]ban. A központi völgy, ahol [[Santiago de Chile]] is fekszik, viszonylag kicsi, itt tömörül a lakosság és a mezőgazdasági termelés. Ez a vidék Chile történelmi központja, az ország innen terjeszkedett a 19. század második felében és integrálta az északi és a déli vidékeket. Dél-Chile erdőkben és legelőkben gazdag, jellegzetes tájképi elemei a vulkánok és a tavak. A déli part [[fjord]]ok, szigetek, tengerszorosok labirintusa, amelyek félszigeteket és szigeteket alakítottak ki. Az ország keleti határa az [[Andok]]. Az észak-déliészak–déli irányú kiterjedést számítva Chile a leghosszabb ország a Földön.
 
1888 óta Chiléhez tartoznak [[Polinézia]] legkeletibb szigetei, a [[Húsvét-sziget]] és a [[Sala-y-Gómez-sziget]]. Része még Chilének a partok előtt 600 km-re fekvő [[Juan Fernandez-szigetek]], benne [[Robinson Crusoe]] szigete, valamint chilei külső országrész a lakatlan [[Desventurados-szigetek]] és a [[Chilei antarktiszi terület]], ahol a tudományos kutatóállomás teljesít szolgálatot. A Húsvét-sziget manapság Chile tartománya. Sala y Gómez szigetcsoport kisebb szigetei, San Ambrosio és San Felix szintén Chiléhez tartoznak, de csak helyi halászok laknak ott szezonálisan. Ezek a szigetek azért nevezetesek, mert ezekre hivatkozva terjeszti ki Chile a területi vizeit messze a Csendes-óceánra.
 
Chile legmagasabb hegyei a következők:
 
=== Vízrajz ===
A folyók az Andokból folynak a Csendes-óceánba kelet-nyugatikelet–nyugati irányban, keresztül Chilén, tehát rövidek. A déli [[glaciális]] vidéken a [[fjord]]ok mellett nagy tavak is kialakultak a [[Würm-glaciális|legutóbbi jégkorszak]]ban.
 
'''Chile folyói''':
'''Chile tavai''':
 
Északon a [[Sós–tavak|Sós-tavak]] fekszenek, melyeknek legnagyobbika a [[Salar de Atacama]] ({{szám|3000|km²}}). Tőle még északibb irányban terül el a világ egyik legmagasabb fekvésű tava, a [[Lago Chungará]] (21,5 km²), {{szám|4500|m}}-rel a tengerszint felett.
 
A nagyobb és tájképileg szebb tavak [[Temuco]] városától délkelet felé [[Puerto Montt]] irányában a következők:
=== Éghajlat ===
[[File:Chile map of Köppen climate classification.svg|thumb|240px|Éghajlati térkép [[Köppen]] osztályozásán (angolul)]]
Az ország nagy észak-déliészak–déli kiterjedéséből következően az időjárás és az éghajlat igen változatos, nehéz általánosságban beszélni róla.
* északon [[Sivatagi éghajlat|sivatagi]] az éghajlat,
* délkeleten [[Tundraéghajlat|tundrák]] és [[gleccser]]ek vannak,
[[Spanyolország]]tól gyakorlatilag 1810-ben lett független, mert a [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] által megszállt Spanyolország nem tudta érvényesíteni hatalmát. De a királypártiak és a teljes függetlenség hívei közötti polgárháború csak 1817-ben dőlt el, a függetlenség hívei javára.
 
A 19. században a chilei társadalom szerkezete még sokat őrzött a gyarmati múltból. Oligarcha családok uralkodtak és mindig is jelentős volt a katolikus egyház befolyása. A köztársaság kiterjesztette területét dél felé az indiánok, észak felé meg [[Bolívia]] és [[Peru]] rovására az 1879-18831879–1883 között megvívott háborúval. Ez utóbbival fontos kikötők és bányák kerültek chilei kézbe, ami a századforduló körüli gazdasági virágzás alapja volt.
 
A 20. században különböző színezetű polgári és katonai kormányok váltották egymást. Erős baloldali - marxista és nem marxista - mozgalom működött, amelynek a kormánypolitikára is befolyása volt. [[Salvador Allende]] elnöksége alatt (1970-19731970–1973) marxisták kerültek kormányra, noha nem egyedül, hanem más erőkkel koalícióban. Sokféle marxista jellegű intézkedés mellett államosították a rézbányákat. A rézbányászat a chilei nemzetgazdaság fontos ága, és külföldi, főleg amerikai tőkével működött. Ezért különösen, de a kormány egész irányvonala miatt is az amerikai kormány a [[Központi Hírszerző Ügynökség|CIA]]-t felhasználva mindent elkövetett a chilei kormány ellehetetlenítésére. Végül 1973 közepén csaknem egyidejűleg léptek sztrájkba az orvosok, a tanárok, a diákok, a teherautó sofőrök, a rézbányászok és a kisvállalkozók. 1973. szeptember 11-én Allendét katonai puccs fosztotta meg hatalmától. A fegyveres erők bombázták az elnöki palotát (Moneda-palota), Allende meghalt az ostrom közben.
 
[[Augusto Pinochet]] tábornok jobboldali rendszere került hatalomra. Kezdeti időszakát kirívó kegyetlenség, gyilkosságok sora jellemezte. Mintegy harmincezren kényszerültek emigrációba. A rezsim szabadpiaci gazdaságpolitikát folytatott, sikeresen. Idő múlásával lassan gyengültek a szólás- és gyülekezési szabadság gátjai.
* [[Magellán-szoros és Chilei Antarktika régió]] (''Región de Magallanes y de la Antártica Chilena'')
 
A régiók élén az elnök által kinevezett intendáns áll. A régiók tartományokra ''(província)'' oszlanak, a tartományi kormányzót is az elnök nevezi ki. A tartományok községekre ''(communes)'' oszlanak, amelyeket tanácsok irányítanak. A polgármestert és a tanácsnokokat a lakosok választják négy éventenégyévente.
 
=== Politikai pártok ===
A népességét négy csoportra osztják {{refhely|Vécsey Zoltán: Dél-Amerika, 1974}}:
* őslakó araukán indiánok, akik főleg délen élnek
* spanyol-indiánspanyol–indián keveredésből származó meszticek
* a spanyolok leszármazottai
* az európai bevándorlók és leszármazottaik