Wikipédia

„Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Parma (OH. 1172b.)
3. sor:
| képaláírás =
}}
Mária '''Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő''' {{fr}} ''Marie Louise Élisabeth de France,'' {{it}} ''Elisabetta di Borbone-Francia,'' ([[Versailles-i kastély|Versailles]], [[1727]]. [[augusztus 14.]] – Versailles, [[1759]]. [[december 6.]]; a [[Bourbon-ház]]ból származó hercegnő, [[XV. Lajos francia király]] legidősebb leánya, Franciaország és Navarra királyi hercegnője ''(Élisabeth de France et de Navarre)''. [[I. Fülöp pármaiparmai herceg|I. Fülöp pármaiparmai herceggel]] kötött házassága révén Spanyolország infánsnéja, [[PármaiParmai Hercegség|PármaParma]], [[Piacenza]] és [[Guastalla]] hercegnéje ''(Duchessa di Parma)'', [[I. Ferdinánd pármaiparmai herceg]] édesanyja.
 
== Élete ==
17. sor:
A szülők házasságából 10 gyermek született, köztük elsőként Lujza Erzsébet hercegnő és ikerhúga, Anna Henrietta:
 
* '''Lujza Erzsébet (Izabella) hercegnő''' (1727–1759), aki 1739-ben feleségül ment [[I. Fülöp pármaiparmai herceg|Fülöp spanyol infánshoz]], [[Parma|Párma]] uralkodó hercegéhez.
* [[Anna Henrietta francia királyi hercegnő|Anna Henrietta hercegnő]] (1727–1752), Lujza Erzsébet hercegnő ikerhúga.
* Mária Lujza hercegnő (1728–1733), gyermekként meghalt.
33. sor:
[[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] – bár ő maga hírhedten csapodár férj volt – leányait féltő szeretettel óvta, és egy-két kivételtől eltekintve otthon, maga mellett szerette volna őket tartani. XV. Lajos szívéhez különösen elsőszülöttje, Erzsébet hercegnő állt, akinek érdeklődési köre az övéhez közel állt. Kedvenc leányát ''Babette''-nek hívta. Paradox módon mégis ő lett az egyetlen, akit apja teljesen feláldozott a nagyhatalmi politikai érdekek oltárán.
 
1739-ben Lujza Erzsébet még csak 12 éves volt, amikor apja elkötelezte magát [[V. Fülöp spanyol király]]nak, hogy legidősebb leányát, a mindössze 12 éves Erzsébet hercegnőt feleségül adja [[I. Fülöp pármaiparmai herceg|Fülöp spanyol infánshoz]], Fülöp második fiához. A házasság célja a [[Bourbon-ház]] francia és spanyol ágának kibékítése, kapcsolatuk megerősítése volt. Éveken át tartó diplomáciai tárgyalások előzték meg, amelyek egy 14 évvel korábbi inzultus következményeinek enyhítésére irányultak.
 
A két dinasztia viszonya 1725-ben került mélypontra, amikor [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] felbontotta 3 éven át fennálló hivatalos eljegyzését [[Bourbon Mária Anna Viktória portugál királyné|Mária Anna Viktória spanyol infánsnő]]vel (1718–1781), [[V. Fülöp spanyol király|V. Fülöp]] legidősebb (de ekkor még kisgyermek-korú) leányával, aki 1722 óta élt [[Versailles-i kastély|Versailles]]-ban. Ezt az eljegyzést – szintén nagyhatalmi érdekből, az 1718–20 között lezajlott [[A négyes szövetség háborúja|spanyol–francia háború]] utáni békéltetés szándékával – [[Fülöp orléans-i herceg (1674–1723)|II. Fülöp orléans-i herceg]] (1674-1723), Franciaország [[régens]]e, a kiskorú XV. Lajos gyámja hozta tető alá. Ő azonban 1723-ban elhunyt. Az új régens, IV. Bourbon Lajos, Condé hercege (1692–1740) attól tartott, hogy a gyenge egészségű tizenéves király nem éri meg a gyermek-menyasszony felnövekedését, és a rivális [[Orléans-i ház]] örökölheti Franciaország trónját. Condé hercege mielőbb Bourbon-trónörököst akart, ezért 1725-ben felbontotta a spanyol eljegyzést, és hazaküldte az infánsnőt. XV. Lajos még abban az évben feleségül vette a nála 7 évvel idősebb [[Leszczyńska Mária francia királyné|Leszczyńska Mária lengyel királyi hercegnőt]]. A súlyos sértés miatt a két Bourbon családi ág kapcsolata 14 éven át fagyos és ellenséges maradt.
39. sor:
1739 februárjában XV. Lajos hivatalosan is bejelentette Erzsébet hercegnő és Fülöp infáns eljegyzését. A hercegnő gyermekkora 12 éves korában véget ért.
 
[[Fájl:La famiglia di Don Filippo di Borbone by Giuseppe Baldrighi (C. 1757).jpg|thumb|right|250px|Erzsébet pármaiparmai hercegné férjével és gyermekeivel]]
 
=== Házassága, gyermekei ===
[[1739]]. [[augusztus 26.|augusztus 26-án]] a 12 éves (!) Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő a [[versailles-i kastély]]ban képviselők útján ''(per procurationem)'' házasságot kötött a [[Bourbon-ház]] spanyol ágából való 19 éves [[I. Fülöp pármaiparmai herceg|Fülöp spanyol infánssal]] (1720–1765), [[V. Fülöp spanyol király|V. Fülöp]] [[Spanyolország uralkodóinak listája|spanyol király]] (1683–1746) és [[Farnese Erzsébet spanyol királyné|Farnese Erzsébet pármaiparmai hercegnő]] (1692–1766) második fiával, [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] [[Franciaország uralkodóinak listája|francia király]] dédunokájával. Erzsébet hercegnő megkapta a ''Madame Infante (Infánsné Asszony)'' hivatalos címet. Fényes búcsúünnepségek után Erzsébet hercegnő elutazott Spanyolországba, fájdalmas búcsút véve megszokott környezetétől, köztük ikerhúgától, [[Anna Henrietta francia királyi hercegnő|Henrietta hercegnőtől]], akihez igen erős érzelmi kapcsolat fűzte.
 
Az ünnepélyes esküvőt, mindkét fél személyes részvételével [[1739]]. [[október 25.|október 25-én]] tartották [[Alcalá de Henares]]ben ([[Madrid]] közelében). A dinasztikus házasság célja a [[Bourbon-ház]] francia és spanyol ága közötti családi kapcsolatok megerősítése volt. E házasságból három gyermek született:
 
* [[Mária Izabella Bourbon–pármaiBourbon–parmai hercegnő|Mária Izabella hercegnő]] (1741–1763), aki 1760-ban [[II. József magyar király|II. József osztrák főherceg]] (a későbbi [[Nyugati császárok listája|német–római császár]]) első felesége lett.
* [[I. Ferdinánd pármaiparmai herceg|Ferdinánd herceg]] (1751–1802), a trónörökös, 1765-től PármaParma uralkodó hercege, aki [[Habsburg–Lotaringiai Mária Amália főhercegnő|Mária Amália osztrák főhercegnőt]], [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia császárné]] leányát vette feleségül.
* [[Bourbon–PármaiBourbon–parmai Mária Lujza spanyol királyné|Mária Lujza hercegnő]] (1751–1819), aki 1765-ben [[IV. Károly spanyol király|Károly spanyol infánshoz]] ment férjhez, 1788-tól Spanyolország királynéja lett.
=== Élete a spanyol királyi udvarban ===
[[Fájl:Escudo de Felipe V de España Toisón y Espiritu Santo Leones de gules.svg|balra|70px]]
[[Fájl:Isabella Louise Elisabeth de Parma.jpg|thumb|right|Lujza Erzsébet hercegnő és legidősebb leánya, [[Mária Izabella Bourbon–pármaiBourbon–parmai hercegnő|Mária Izabella]].]]
A spanyol királyi udvar életet merev, ceremoniális udvari etikett uralta, szemben a szabados francia udvar kötetlenségével. Lujza Erzsébet hercegnő nyomasztónak találta az itteni életet, leveleiben az udvart lélektelen bábszínháznak, saját magát kiszolgáltatott [[marionett]]figurának írta le, aki apósa, [[V. Fülöp spanyol király|V. Fülöp király]] és domináns személyiségű anyósa, [[Farnese Erzsébet spanyol királyné|Farnese Erzsébet királyné]] akarata szerint kénytelen mozogni. (A francia hercegnő „megnevelését” Erzsébet királyné vállalta el.)
 
Férjével való viszonya kezdettől fogva kudarcra volt ítélve, Erzsébetben semmilyen vonzalom nem ébredt spanyol házastársa iránt. Leveleiben egy minden gyengédségtől mentes, kötelességszerűen teljesített kapcsolatot írt le, amelytől ő maga iszonyodott. A spanyol azonban udvar nem volt tekintettel gyermeki érzékenységre, csak a trónutódlás szükségességére. Erzsébet hercegnő csupán 14 éves volt, amikor 1741. december 31-én a ''Buen Retiro'' kastélyban világra hozta első gyermekét, [[Mária Izabella Bourbon–pármaiBourbon–parmai hercegnő|Mária Izabella infánsnőt]].
 
A magányos Lujza Erzsébet teljesen kislányának szentelte magát, ez a szoros anya–gyermek kapcsolat hatással volt Mária Izabella érzelmi fejlődésére. Anyja volt az egyetlen személy, akire bizalommal tekinthetett. Az évek múltával belelátott anyja és apja üres, tartalmatlan kapcsolatába, átérezte anyja kiszolgáltatottságát.
 
=== PármaParma hercegnéje ===
[[Fájl:Armoiries Bourbon-Parme.svg|left|70px]]
[[Fájl:Mme Louise-Elisabeth with her two year old son.jpg|thumb|right|Erzsébet pármaiparmai hercegné 2-éves fiával, [[I. Ferdinánd pármaiparmai herceg|Ferdinánd herceggel]].<br /><small>[[Adélaïde Labille-Guiard]] műve, 1788.</small>]]
 
A boldogtalan Lujza Erzsébet számos levélben apjának, XV. Lajosnak is írt kétségbeejtő helyzetéről. Egyre gyakrabban sújtották [[depresszió]]s rohamok. Mindent megmozgatott annak érdekében, hogy elmenekülhessen Spanyolországból. Ebben az időben zajlott XV. Lajos és [[Habsburg Birodalom|Ausztria]] között az [[osztrák örökösödési háború]], amelyben Franciaország észak-itáliai területeket akart megszerezni. Az [[1748]]. [[október 18.|október 18-án]] megkötött [[Aacheni békeszerződés (1748)|aacheni békeszerződésben]] a [[Bourbon-ház]]nak juttatták [[Parma|Párma]], [[Piacenza]] és [[Guastalla]] vidékét. Az 1748-ban zajló béketárgyalások közben Lujza Erzsébet rábeszélte apját, hogy férjét, [[I. Fülöp pármaiparmai herceg|Fülöp infánst]] ismerje el [[PármaParma uralkodóinak listája|PármaParma és Piacenza uralkodó hercegének]]. A PármábaParmába való költözéstől gondjainak megoldását remélte. XV. Lajos teljesítette kedvenc leányának kérését, [[1748]]. [[július 1.|július 1-jén]] Fülöp infánst elismerte a [[PármaiParmai Hercegség]] uralkodójának.
 
[[1748]]. [[december 11.|december 11-én]] Lujza Erzsébet meglátogatta édesapját Versailles-ban, hogy köszönetet mondjon neki a férjének juttatott magas méltóságért. Találkozhatott szeretett ikerhúgával, [[Anna Henrietta francia királyi hercegnő|Henrietta hercegnővel]] is. A látogatás során Lujza Erzsébet összebarátkozott apja hivatalos szeretőjével, [[Madame de Pompadour]] márkinéval, emiatt testvérei, akik gyűlölték a ''„szajha mamát” (Maman Putain)'', megnehezteltek nővérükre.
 
Az új hercegi pár [[1749]]. [[március 9.|március 9-én]] érkezett új hercegségébe. Lujza Erzsébet hercegnő, tehetséges francia miniszterének, [[Guillaume du Tillot]]-nak (1711–1774) segítségével igyekezett hercegségébe behozni a könnyedebb francia életstílust és kultúrát, amit a spanyol udvarban hiányolt. Érdekelte a politika, férje támaszkodhatott véleményére. PármábanParmában pezsgő kulturális élet fejlődött ki, a várost ''„Itália Athénjának”'' kezdték nevezni. A kormányzati megbeszélések után a hercegnő vadászatokon, színházi előadásokon, álarcosbálokon múlatta idejét. Pszichés állapota PármábanParmában átmenetileg megjavult.
 
1750-ben Lujza Erzsébet kislányával, [[Mária Izabella Bourbon–pármaiBourbon–parmai hercegnő|Mária Izabella hercegnővel]] együtt hazalátogatott édesapjához, [[XV. Lajos francia király|XV. Lajoshoz]]. [[Fontainebleau]]-ban találkoztak, a királyi nagyapa ekkor látta leányunokáját először.
 
PármábaParmába visszatérve Erzsébet hercegnőt ismét depressziók kínozták. Férjével való fizikai együttlétet egyáltalán nem kívánta, [[I. Fülöp pármaiparmai herceg|Fülöp herceg]] azonban férfi örököst kívánt tőle. Erzsébet 1751-ben egy éven belül két gyermeket hozott a világra: januárban az áhított trónörököst, [[I. Ferdinánd pármaiparmai herceg|Ferdinánd herceget]], decemberben egy második leányt, [[Bourbon–PármaiBourbon–parmai Mária Lujza spanyol királyné|Mária Lujza hercegnőt]]. Kapcsolata ezekkel a gyermekekkel már nem volt olyan bensőséges, mint legidősebb leányával, [[Mária Izabella Bourbon–pármaiBourbon–parmai hercegnő|Mária Izabella hercegnő]]vel, aki örökölte tőle a melankóliára való hajlamot, és később, [[II. József magyar király|II. József osztrák főherceggel]] kötött házasságában anyjához hasonlóan viselkedett.
 
=== Utolsó évei ===
1752-ben hirtelen meghalt Lujza Erzsébet ikerhúga, [[Anna Henrietta francia királyi hercegnő|Anna Henrietta hercegnő]], akihez mindenkinél erősebben kötődött. A hír összetörte Erzsébetet, azonnal hazautazott, és órákat töltött ikertestvére sírjánál. Ezt a csapást élete végéig nem heverte ki. A következő években egészsége meggyengült. Egyre gyakrabban menekült el a pármaiparmai udvarból, amelyet unalmasnak és nyomasztónak talált. Megpróbált támogatást keresni ahhoz, hogy férje egy másik királyságot kapjon. Tárgyalt [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia osztrák főhercegnővel]], aki a gazdag [[Dél-Németalföld|Habsurg-Németalföldet]] adta volna PármáértParmáért. E tárgyalások keretében jegyezték el Erzsébet legidősebb leányát, [[Mária Izabella Bourbon–pármaiBourbon–parmai hercegnő|Mária Izabellát]] és [[II. József magyar király|II. József osztrák trónörökössel]], a későbbi II. József császárral. (A házasságkötésre csak 1760 őszén, egy évvel Lujza Erzsébet halála után került sor). Amikor [[VI. Ferdinánd spanyol király]] 1759. augusztus 10-én utód nélkül elhunyt, a pármaiparmai hercegi pár egy lépéssel közelebb jutott a spanyol trónhoz is. Azonban a soron következő örökös, Fülöp herceg bátyja, [[III. Károly spanyol király|III. Károly]] lépett a trónra, Lujza Erzsébet illúziói a semmibe foszlottak.
 
Életének utolsó éveiben Lujza Erzsébet hercegnő egyre több időt töltött Franciaországban, családja körében. Az egyik látogatás során súlyosan megbetegedett. Anyja, [[Leszczyńska Mária francia királyné|Leszczyńska Mária királyné]] a legrosszabbtól tartva írta egy levelében: ''„Szegény gyermekem súlyos lázban fekszik, nagyon aggódom érte.”'' 1759 december elején elkapta a [[fekete himlő|himlő]]t, és [[december 6.|december 6-án]] családjának lakóhelyén, a [[versailles-i kastély]]ban elhunyt. [[1760]]. [[március 27.|március 27-én]] kívánsága szerint a [[Saint-Denis-székesegyház]]ban temették el, szeretett ikerhúga, [[Anna Henrietta francia királyi hercegnő|Anna Henrietta]] mellett.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lujza_Erzsébet_francia_királyi_hercegnő”