„Henri d’Artois” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
Parma (OH. 1172b.)
41. sor:
* Louise Isabelle de Bourbon hercegnő (*/† 1817–1817), születésekor meghalt.
* Louis de Bourbon herceg (*/† 1818), születésekor meghalt.
* [[Louise Marie Thérèse d’Artois|Louise Marie Thérèse de Bourbon hercegnő]] (1819–1864), aki 1845-ben a [[Bourbon-ház]]ból való [[III. Károly pármaiparmai herceg]]hez (1823–1854) ment feleségül, és 1854–1859 között régensként uralkodott PármábanParmában.
* '''Henri-Charles de Bourbon''' (1820–1883), Bordeaux hercege, [[1830]] után Henri d’Artois, Chambord grófja, [[1844]]-től a legitimisták számára '''V. Henrik francia király''', aki [[1846]]-ban [[Habsburg–Estei Mária Terézia Beatrix főhercegnő|Mária Terézia Beatrix modenai hercegnőt]] vette feleségül.
 
86. sor:
 
=== Halála ===
Henri d’Artois, Chambord grófja [[1883]]-ban emigrációban hunyt el, az [[Alsó-Ausztria|alsó-ausztriai]] [[Lanzenkirchen]]ben, a [[Frohsdorf]] kastélyban. Gyermeket nem hagyott hátra. [[Gorizia|Görz]] mellett temették el, a magas hegyre épült [[Kostanjevica kolostor|Castagnavizza (Kostanjevica)]] [[ferences rend]]i kolostor kriptájában, a Bourbon-ház számkivetésben elhunyt tagjai mellé. Korábban ide temették nagyapját, [[X. Károly francia király|X. Károlyt]], nagybátyját, [[XIX. Lajos francia király|Lajos Antal herceget]], nagynénjét, [[Mária Terézia Sarolta francia királyi hercegnő]]t, Angoulême hercegnőjét, és saját nővérét, [[Louise Marie Thérèse d’Artois|Louise Marie Therèse pármaiparmai hercegnét]] is. A kolostor és környéke ma a szlovéniai [[Nova Gorica]] városhoz tartozik.
 
A francia Bourbon királyi ház utolsó tagjának halála után a legitimisták és az orléans-isták megkísérelték Henri d’Artois kijelölt utódját, Párizs grófját előtérbe állítani, de a legitimisták egyik hajthatatlan csoportja ''(les Blancs d’Espagne)'' bitorlónak minősítette az Orléans-i házat, és Juan Carlos Maria de Borbón spanyol királyi herceget, Montizon grófját, a Capeting-dinasztia legidősebb tagját ismerték el a francia trón örökösének, '''III. János király''' néven. A közvélemény azonban ekkor már a köztársasági államforma felé hajlott, ami – [[Adolphe Thiers]] szavai szerint – ''„a legkevésbé osztotta meg a nemzetet”.'' Az 1883-as nemzetgyűlési választásokon szilárd republikánus többség született. A monarchia restaurációjának esélye elenyészett, bár a spanyol Bourbonok karlista ága ma is számon tartja ''de jure'' jogosultságát a francia trónra is.
151. sor:
|21= 21. [[Polixénia Krisztina hessen–rheinfels–rottenburgi tartománygrófnő]] (1706–1735)
|22= 22. [[V. Fülöp spanyol király]]
|23= 23. [[Farnese Erzsébet spanyol királyné|Farnese Erzsébet pármaiparmai hercegnő]]
|24= 24. [[III. Károly spanyol király]] (=30)
|25= 25. [[Szászországi Mária Amália spanyol királyné|Mária Amália Krisztina szász hercegnő]] (=31)