„Khí-négyzet próba” változatai közötti eltérés

==Hogy néz ki mindez egy jól ismert statisztikai programban?==

A táblázatkezelő minden egyes sora ez esetnek felel meg (eredeti példánk esetén, minden sor egy kisgyermeket jelöl). Két változót rendelünk minden résztvevőnkhöz a két vizsgált kategória mentén (fejlődési skálánk eredménye, valós kimenetel), mindegyikhez kreálunk egy számszerű változót is. Fejlődési skálánk szerint tipikus fejlődésű: 1, atipikus: 2. A valóságban tipikus fejlődésű: 1, atipikus 2.

Más módon is rögzíthetjük az adatainkat, ugyanazokat a változókat alkalmazva, erre való a Weight Cases menüpont, ami a változók súlyozását jelenti. Ekkor be kell vezetnünk egy harmadik változók, mégpedig a gyakoriságot. Előnye főként nagy minták esetén érvényesül, mivel több száz sor helyett négyben foglalja össze az összes lehetséges típusú kimenetet. Statisztikai programunkon belül a Data menüben található a Weight Cases menüpont, ahol beállíthatjuk, hogy melyik (jelen esetben a Gyakoriságnak elnevezett) változónk fejezi ki, hogy milyen gyakorisággal esnek eseteink megadott kategória kombinációba. Ennek köszönhetően számítógépünk tudni fogja, hogy 1, 1 lehetőségből (vagyis fejlődési skálánkon OK és valóban tipikus fejlődésű gyerekből) 18 van, tehát mintha 18 ilyen sor lenne az adatfájlunkban (lásd 2. ábra).

[[Fájl:Illusztráció weigh cases.jpeg|bélyegkép|2. ára: adatok rögzítésének másik lehetséges módja - weight cases]]