„Jiskra János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infobox |
a linkek |
||
18. sor:
[[1445]] májusában Jiskrát, aki az ország kereskedelmének a kassai lengyel-magyar fegyverszünet létrehozásával nagy szolgálatot tett, a Felvidék egyik főkapitányává nevezték ki. Amikor az [[1446]] elején hozott törvények ezt a tisztséget eltörölték, Jiskra továbbra is megtartotta a főkapitányi címet és hatalmat. Cseh zsoldosai pedig, neki sem engedelmeskedve, a [[Szepes vármegye|Szepesség]]ben és [[Sáros vármegye|Sáros megyében]] testvérek (bratri) név alatt garázdálkodtak, és a papokat huszita szertartásaikra kényszerítették. Az [[1449]]. évi pünkösdi országgyűlés elhatározta, hogy a cseheket meg kell támadni. Sikertelen apróbb csatározások után a makacs Jiskra ellen maga [[Hunyadi János]] vonult harcba. A harc eredményeként [[1450]] márciusában [[Mezőkövesd]]en Hunyadi és Giskra jelenlétében tartott béketárgyaláson megállapították a béke föltételeit. Kassa, Lőcse, Eperjes, Bártfa, Körmöc, Selmec és Zólyom Jiskra birtokában maradt, több cseh csapat pedig kisebb-nagyobb pénzösszeg fejében elhagyta az országot. Hogy a békét még jobban megszilárdítsa, Hunyadi özvegy húgát Jiskrának ígérte feleségül.
A békekötés ellenére azonban a zsoldosvezér később mégsem ismerte el a kormányzó hatalmát, magát László főkapitányának nevezte, pénzt veretett és kiváltságokat osztogatott. Újabb huszita csapatokat hívott az országba, [[Losonc]] mellett megerősített egy kolostort, onnan zsarolta a vidéket. A rablófészkeket szorongató Hunyadi Jánost is legyőzte és a hasztalanul ostromolt Eger kivételével egész Felső-Magyarországot hatalma alá hajtotta. Hunyadi újabb támadására azonban Jiskra is békét kötni kényszerült, és a kormánynak és a törvényeknek engedelmességet fogadott. Az [[1452]]. évi pozsonyi országgyűlésen azonban meg sem jelent, ezért újra elítélték. Kassát, Lőcsét, Bártfát az iránta való hűség alól feloldották, és [[Cillei Ulrik]]ot
== A Hunyadiak ellen, majd Mátyás szolgálatában ==
1455 körül [[Cillei Ulrik]], hogy pártját megerősítse, ismét behívta zsoldos csapataival. A cseh vezér [[V. László magyar király|V. László király]] szolgálatába lépve kevés sikerrel harcolt a felvidéken magukat befészkelt cseh rablók ellen. 1457-ben Jiskra is közreműködött [[Hunyadi László (horvát bán)|Hunyadi László]] elfogatásában és a kivégzést követő zavargások elcsendesítésében. Amikor [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] trónra jutott, eleinte [[I. György cseh király|Podjebrád György]] cseh kormányzó közbenjárására meghódolt neki, de csakhamar szabadon parancsolt a hatalmában levő várakban, és zsoldosai is újból elkezdték potyázásukat. [[IV. Kázmér lengyel király]]t biztatta a magyar trón elfoglalására, sőt személyesen is közbenjárt érdekében a [[Német Lovagrend|német lovagrend]] főembereinél. Bár Rozgonyi Sebestyén és Hédervári László Jiskra vezéreit megverték, várait elfoglalták és őt magát is békére kényszerítették (1458), a Mátyás és Frigyes császár közt folyó háború újra felélesztette harci kedvét. 1461-ben Frigyes [[Graz]]ban megnyerte őt ajándékaival és ígéreteivel, hogy magyar királynak is ismerje el a császárt, ekkor a császár zsoldjába lépett, majd Mátyás szövetségese Albert osztrák herceg ellen indított sereg vezetését vette át. 1462-ben a Mátyás által felszólított városokkal szövetkezett. Azonban [[Szapolyai Imre]] és [[Szapolyai István|fivére, István]] sorozatos győzelmeit és Frigyes császár engedékenységre hajlását látva eddigi tetteit magyarázni igyekezve, írásban jelentette a királynak, hogy hűségére tér.
''„Mátyás király nagyon megörült Giskra levelének. Mindjárt követeket küldött hozzá, és kérte, adja azoknak kezébe a várakat és az erősségeket. A követek pedig hiteles levelet adtak Giskrának, és annak védelme alatt elvezették Mátyás királyhoz. A király vidám orcával fogadta Giskrát, és azt mondta neki:''
| |||