„Videójáték” változatai közötti eltérés

== Videojátékok típusai ==

=== Műfajok ===

 

Előfordul hogy eddigiektől eltérő játékok különböző műfajokat kombinálnak, mint a TPS lövöldözést autóvezetéssel, az akciót és a szerepjátékot, egy stratégiai játékban a valós idejű stratégiát csatákban és körökre osztott stratégiát egy világtérképen.

** '''[[Valós idejű stratégiai játék|Valós idejű stratégia]]''': (''real time strategy'', rövidítve '''RTS''') ezek valós időben zajlanak, a játékmenet folyamatos, az összes játékos bármikor adhat ki parancsokat, amelyek végrehajtása azonnal el is kezdődik. Az átlagos RTS-ekben a fő feladatok az erőforrások összegyűjtése, bázisok építése, technológia fejlesztése és az egységek irányítása.<ref name=bgeryk_gspot>{{cite web | last=Geryk | first=Bruce | title=A History of Real-Time Strategy Games | publisher=[[GameSpot]] | url=http://www.gamespot.com/gamespot/features/all/real_time/ | format=HTML | accessdate=May 29, 2007}}</ref>

** Valós idejű taktika

* „Istenszimulátor”, városszimulátor: A valós idejű stratégiai játékokhoz hasonlító játéktípus. A játékosnak egy igen részletesen kidolgozott világot (emberekkel vagy kitalált lényekkel teli várost, bolygót, galaxist, kereskedelmi vállalatot stb.) kell irányítania. A fő cél azonban nem a harc (sokszor ellenfelek sincsenek), hanem hogy megfelelően irányítsuk az alánk rendelt, általában (a stratégiai játékoktól eltérően) sok-sok, komplex módon összefüggő játékparaméterrel rendelkező világot, általában bizonyos, a készítők által meghatározott célt elérve. Korai istenszimulátornak tekinthető már a [[Civilization (sorozat)|Civilization]], valamint a Sierre tipikus városszimulátor sorozata (''Caesar'' sorozat, ''[[Pharaoh]]''), illetve a ''Sim City'' sorozat. A hardvertechnológia csak a kilencvenes évek közepére kezdte megközelíteni azt a számítási teljesítményt, hogy egy városnál bonyolultabb struktúrát (pl. részletesen kidolgozott fajok fejlődését egy galaxisban) is szimulálni lehessen PC-n. Így a kétezres években megjelent a műfaj egy újabb nemzedéke vagy altípusa, amelyekben fajok fejlődését és terjeszkedését kell irányítani ([[Spore]]). A mesterséges életszimulációs játékoknak komoly szerepe van az [[evolúcióbiológia]]i, [[matematika]]i és [[kognitív tudomány]] jellegű kutatásokban, bár az ott alkalmazott szimulátorprogramok lényege nem a grafikus kidolgozottság, így nem feltétlenül tekinthetők "videojátékoknak". A leghíresebb példa [[John Conway]] rendkívül egyszerű megjelenésű ([[sejtautomata]] szimuláció) és szabályokra épülő [[Életjáték]]a.

* Logikai („Puzzle”)