„Eötvös Loránd Tudományegyetem” változatai közötti eltérés

''„ha idő múltával (ha Isten a török igától megszabadítja) alkalmasabb város találkoznék az Egyetem számára, szabadságában álljon a Jézus Társaságnak ezt a mi alapításunkat […] máshová átvinni, úgy azonban, hogy az esztergomi egyházmegyén kívül ne kerüljön […] Ha pedig […] az Egyetem Magyarországon nem állhatna fenn tovább, hanem külső és belső ellenség […] erőszakából […] a Társaság atyái távoznának […] köteles legyen a Társaság […] Magyarországon kívül magyar kispapok használatára fordítani az adományozott 100 000 forint tőkét és kamatát, úgy, hogy belőle papságra alkalmas ifjak neveltessenek és kötelesek legyenek felszentelésük után Magyarországra visszatérni […] változatlan akaratunk, hogy ha a kispap nevelés megszűnik, a tőlünk átruházott összeg gyümölcseit a Társaság atyái az Egyetem előbbi használatára fordítsák, és az Egyetem folytatódjék. Köteles lesz a Társaság arra is, hogy Nagyszombatban még ebben az 1635. évben egy filozófiai kurzust kezdjen, a következő években pedig állandóan három filozófiai kurzus legyen etikával és matematikával együtt a skolasztikus teológia két professzorával.”''<ref>Diószegi István (szerk.), 1985: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története 1635-1985.]</ref>

 

 

Az egyetemnek kezdetben csak egy kara volt, a [[filozófia|bölcsészet]]i és [[teológia]]i, de [[tudományos fokozat|fokozat]]szerzésére jogosított. Jogi kara [[1667]]-ben jött létre, orvostudományi kara pedig [[1769]]-ben; ekkor vált a klasszikus értelemben vett egyetemmé. 1774-ben az udvari bizottság azt ajánlotta, hogy az egyetemet költöztessék [[Pest (történelmi település)|Pestre]], az [[Anton Erhard Martinelli]] tervei szerint 1716-ban épült [[Invalidus-ház|Invalidusok házába]] (ma: [[Fővárosi Önkormányzat]], 1052 Városház u. 9-11.). [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] nem ellenezte az egyetem elköltöztetését, de helyszínnek [[Buda (történelmi település)|Budát]] javasolta, és ragaszkodott ahhoz is, hogy előbb az egyetem tanulmányi rendjét alakítsák ki úgy, hogy az oktatásban a vallás és az állam érdekei is érvényesüljenek. Az átalakítás időigénye miatt a költözést levették a napirendről, viszont ösztönzőleg hatott rá a jezsuita rend kényszerű feloszlatása (1775). Ezután az udvar bizottságot küldött ki annak megvizsgálására, hogy mennyibe kerülne a működtetés a három lehetséges helyszínen. Megállapították, hogy a működés Budán közel {{szám|20000}}, Pesten majdnem {{szám|130000}} forinttal kerülne többe, mint Nagyszombatban. Budán a városi magisztrátus kimondta, hogy pénzzel is hajlandó segíteni az átköltöztetést, sőt, a várost a nagyobb közbiztonság érdekében ki is világítják. Az orvosi kar gyakorlati képzéséhez felajánlották a vár lábánál lévő városi kórházat, így a [[Niczky Kristóf]] vezette bizottság 1776. december 22-én az egyetem Budára helyezését javasolta. Mária Terézia elfogadta a javaslatot.