„Herbert Spencer” változatai közötti eltérés

a
Brighton egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások
a (Brighton egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások)
|születés helye =[[Derby]]
|halál dátuma =[[1903]]. [[december 8.]] {{életkor-holt|1820|4|27|1903|12|8}}
|halál helye =[[Brighton (Anglia)|Brighton]]
|sírhely =
|házastárs =
}}
 
'''Herbert Spencer''' ([[Derby]], [[1820]]. [[április 27.]] – [[Brighton (Anglia)|Brighton]], [[1903]]. [[december 8.]]) angol filozófus, biológus, antropológus és [[Szociológia|szociológus]].
 
== Élete ==
 
Matematikus édesapja és liberális pap nagybátyja, Thomas nevelték. Előbb mérnöki, később hírlapirói pályára lépett; 1848-1859-ben munkatársa volt előkelő angol folyóiratoknak, az ''[[The Economist|Economist]]''nak, a ''[[Westminster Review]]''-nak és az ''[[Edinburgh Review]]''-nak.
 
Ezek után főleg [[Charles Darwin|Darwin]] nézeteiből indulva számos nagy rendszeres műben filozófiai világnézetét dolgozta ki, melynek fő tételei a következők: szoros különbséget kell tenni a megismerhető és megismerhetetlen közt. A dolgok ősokát nem ismerjük, róla nem tudhatunk semmit. Hasonlóképp megmagyarázhatatlanok tér, idő, anyag, mozgás, erő, érzet, ész. Csak a végest ismerhetjük meg, csak az erre vonatkozó legegyetemesebb ismeretek rendszeres egysége a filozófia. A legfőbb igazság, melyet elérhetünk, az erő fenmaradása, ebből származtathatjuk le az erők viszonyainak állandóságát, hogy ugyanazok az erők ugyanazon körülmények közt ugyanazt az eredményt szülik. A természet folyamata pedig kettős: evolúció, kifejlés, azaz kiterjedése a mozgásnak és ezzel az anyagnak egésszé való egyesülése, és disszolució, feloszlás, a mozgás megszüntetése, az egésznek végeire oszlása. Minthogy a mostani világállapotban az evolúció uralkodik, Spencer rendszerét evolucionizmusnak nevezi és e gondolatát vezérfonalul használja az összes jelenségek sajátosságainak magyarázatára, a [[Föld]] képzésének, az élő szervezet alakulásának, a társadalomnak, nyelveknek, tudományoknak, művészeteknek magyarázatára. Az erkölcstant is erre az evolucionisztikus elvre alapítja, az egoizmust az altruizmussal kapcsolván egybe. [[Auguste Comte]] nézetét a fejlődés fokairól és a tudományok rendszeréről nem fogadja el. Érdemes megemlíteni, hogy Spencer a neki felajánlott Pour le mérite porosz érdemrendet visszautasította.
 
Magyarul [[Lechner László]] ismertette Spencer rendszerét a Magyar Philologiai Szemlében.
 
== Főbb művei ==
 
* Social statics (1851, 2. kiad. 1874)
* Ecclesiastical institutions (1885)
* Descriptive sociology (6 kötet, 1873, munkatársai itt: Callier, Scheppig, duncan)
* The right of childrens (1879)
 
== Magyarul ==
 
*''Értelmi, erkölcsi s testi nevelés''; ford. Öreg János, ifj. Losonczy László; fordítói, Nagykőrös 1875
* ''A haladás''; ford. Szabó László; Révai, Bp., 1919 (''Világkönyvtár'')
* ''A katonai és iparos társadalmak szociológiája''; ford., bev. Nagy Dénes; Új Magyarország, Bp., 1919 (''Természet és társadalom'')
*
 
== Jegyzetek ==
554 757

szerkesztés