„Egyházjog” változatai közötti eltérés

Mindkét felekezetűekre nézve említendők különösen: a vallás gyakorlatának szabadságát biztosító bécsi (1606) és linci (1645) békekötések; az 1791: 26. sarkalatos törvény; 1844:3; II. Józsefnek 1786. március 6-án kelt s az 1791: XXVI. tc. által megerősített házassági rendelete; a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról szóló 1858: LIII. tc.; a zsinati végzések, jelesül az ágostai hitvallásúaknál a zsolnai (1610); a szepesváraljai (1614); a királyi megerősítést ugyan nem nyert 1791. évi pesti zsinat végzése, és a királyi szentesítést nyert 1892/3-ki budapesti zsinat végzései. A helvét hitvallásúaknál a Komjáthi-zsinat végzései (megjelentek Nagyváradon, 1642 és Pesten, 1805), Gelei Katona István kánongyüjteménye. Továbbá mindkét felekezetnél a szuperintendenciák konventek és [[konzisztórium|konzisztóriumok]]{{wd|Q1381335}} számára kibocsátott rendtartások. Az erdélyi helvét hitvallásúaknál az egyházi főtanács teljes gyűlésének végzései; a közönséges egyházi zsinat végzései; [[Bod Péter]]: '' Synopsis iuris connubialis'' (1763) és ''Judiciaria fori ecclesiastici praxis'' (1767) művei. Végül mindkét felekezetnél mint nem irott jogforrás a szokás és a gyakorlat.

* Hamza Gábor: Áttekintés a kánonjog (ius canonicum) kialakulásáról és fejlődéséről. [Visión de conjunto sobre el origen y el desarrollo del Derecho canónico (ius canonicum)]. Revista Crítica de Derecho Canónico Pluriconfesional 1 (2014) 155-168. http://www.eumed.net/rev/rcdcp/index.htm