„PQ–17-es konvoj” változatai közötti eltérés

A konvojt egy [[Focke-Wulf Fw 200]] repülőgépről pillantották meg először a németek [[július 1.|július 1]]-jén. Ugyanezen a napon rábukkant a hajókra az [[U-252U–252]] búvárhajó is. A tengeralattjárók közelségét észlelték a kísérőhajók, és a nap folyamán makacsul üldözték az U-456[[U–456]]-ot, de nem sikerült megsemmisíteniük. A németek újabb tengeralattjárókat vezényeltek a hajók ellen, így a konvojra kilenc búvárhajó ([[U-88U–88]], [[U-251U–251]], [[U-255U–255]], [[U-334U–334]], [[U-355U–355]], [[U-376U–376]], [[U-456U–456]], [[U-457U–457]], [[U-703U–703]]) vadászott.<ref name="B1"/> A [[farkasfalka]] az [[Eisteufel farkasfalka|Eisteufel]] nevet kapta. Délben a PQ-17PQ–17 és az Oroszország felől érkező [[U-251|QP-13QP–13-as konvoj]] elhaladt egymás mellett.<ref name="C1" >Second World War: {{cite web | url = | title = Convoy PQ-17 | accessdate = 2012-04-23}}</ref>

A németek először [[július 2.|július 2]]-án délután fél hétkor támadták meg a konvojt hét [[Heinkel He 115]] típusú torpedóvetővel, de nem jártak eredménnyel. A kísérőhajók két bombázót lelőttek.<ref name="E"/> Éjszaka a ''Tirpitz'' és kísérőhajói utasítást kaptak arra, hogy Trondheimből induljanak Altenfjord felé. [[Július 3.|Július 3]]-án a konvojt megtámadta egy német tengeralattjáró, de nem sikerült eltalálnia egyetlen hajót sem.<ref name="A2"/>

A [[Luftwaffe (Wehrmacht)|Luftwaffe]] a korábbiaknál komolyabb csapásokat intézett a konvoj ellen. A német repülők torpedóval eltalálták az amerikai ''Christopher NewportotNewport''ot, majd a sérült hajóval az U-457U–457 végzett.<ref name="C1"/> A nap folyamán a [[Brit Királyi Légierő]] gépei felfedezték, hogy a ''Tirpitz'' kihajózott Trondheimből. A konvojt egész nap támadták a tengeralattjárók. Este nyolc órakor [[Ju 88]]-asok és [[He 111]]-esek, összesen mintegy 25 bombázó támadt a konvojra. A kísérőhajók géppuskatüze ellenére sikerült lőtávolon belül kerülniük, és torpedókkal eltalálták az amerikai ''William HoopertHooper''t, a brit Navarinót''Navarinó''t és a szovjet ''Azerbajdzsán'' tankhajót. A konvojjal csak ez utóbbi tudta folytatni az utat, a másik kettő elsüllyedt.<ref name="A2"/>

Az angol Admiralitás a ''Tirpitz'' kihajózásából és a hírszerzési jelentésekből arra a következtetésre jutott, hogy a német haditengerészet felszíni egységei megkísérlik feltartóztatni a PQ–17-et a negyedikéről ötödikére virradó éjszaka. [[Sir Dudley Pound]], az Admiralitás első lordja, anélkül, hogy biztosan tudta volna, merre jár a német csatahajó, kiadta a konvoj sorsát megpecsételő utasítást: a hajók szóródjanak szét, és próbálják meg elérni az orosz kikötőket. A kereskedelmi hajók így fedezet nélkül folytatták útjukat. A rombolók a tőlük negyven mérföldre hajózó cirkálóflotta felé indultak.<ref name="C1"/><ref name="A3" >Convoy - PQ.17: {{cite web | url = http://www.pq17.eclipse.co.uk/convoy_PQ17_bckgrnd03.htm | title = Background 3.| accessdate = 2012-04-23}}</ref>

A szétszóródott kereskedelmi hajók egy része észak felé, a jéghatár irányába tartott, mások keletre, [[Novaja Zemlja]] felé haladtak, míg több hajó délkeletre fordult, és a legközelebbi orosz kikötőt próbálta elérni. Amikor a német tengeralattjárók és repülőgépek tudatták a hadvezetéssel, hogy a konvoj szétoszlott, és nincs katonai kísérete, Raeder visszarendelte a Tirpitzet''Tirpitz''et és kísérőit. A magányos hajók ugyanis olyan könnyű célpontot jelentettek a bombázóknak és búvárhajóknak, hogy nem akarta felesleges kockázatnak kitenni a német flotta büszkeségét. A németek ezután egyenként cserkészték be és pusztították el a védelem nélkül maradt teherhajókat.<ref name="E"/>

A "mészárlás" [[július 5.|július 5]]-én reggel fél kilenckor kezdődött. Torpedótalálatot kapott a brit ''Empire Byron'', majd az amerikai ''Carlton''. Ezután kilenc [[zuhanóbombázó]] lecsapott az amerikai ''Daniel MorganreMorgan''re és Washingtonra''Washington''ra. A több mint 600 tonna robbanóanyagot szállító ''Washington'' legénységének egy része tíz napig hánykolódott a sarki tengeren egy mentőcsónakban, míg elérte a szovjet partot. Eközben torpedótalálatot kapott egy másik amerikai teherhajó, a ''Honomu''. Mielőtt leszállt a nap, a PQ–17 elvesztette a brit ''Bolton Castle''-t, Earlstont''Earlston''t, ''Aldersdale''-t, ''River AftontAfton''t és Zaafrant''Zaafran''t, a [[Hollandia|holland]] ''Paulus PottertPotter''t, az amerikai Pankraftot''Pankraft''ot, ''Fairfield CitytCity''t és ''Peter KerrtKerr''t.

A ''Silver Sword'', az ''Ironclad'' és a ''Troubadour'' egy felfegyverzett halászhajó, az ''HMS Ayrshire'' kíséretében egészen a jéghatárig hajózott, ahol a legénység álcázásul fehérre festette a felépítményeket, majd végig a jég mellett haladva eljutottak a biztonságos kikötőbe.

A következő napokban a németek folyamatosan támadták a hajókat. Bombatalálat végzett az amerikai ''Pan Atlantic''-kel, míg torpedó süllyesztette el a szintén amerikai ''John WitherspoontWitherspoon''t, ''Alcoa RangertRanger''t, Olopanát''Olopaná''t, illetve a brit Hartleburyt''Hartlebury''t. Az amerikai ''Winston Salem'' több támadás ellenére elérte Novaja Zemlját, ahol a rakományának egy részét ki tudták menteni a sérült hajóból. [[Július 9.|Július 9]]. incidens nélkül telt el, de másnap a német repülők elsüllyesztették az amerikai Hoosiert''Hoosier''t és a [[panama]]i ''El CapitántCapitán''t.<ref name="E"/>