„PQ–17-es konvoj” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Támadások a konvoj ellen: dőlt btűk, belső linkek |
|||
70. sor:
== Veszteségek ==
[[Fájl:PQ17 U255 back.jpg|220px|bélyegkép|bal|Az U-255]]
Az ismétlődő német támadások miatt csak 11 teherhajó érte el úticélját, az utolsó [[július 28.|július 28]]-án futott be. Meghalt másfélszáz kereskedelmi tengerész, elsüllyedt 23 szállító- és egy mentőhajó, elveszett 142 ezer 518 tonna rakomány, benne 3350 járművel, 430 harckocsival, 210 bombázóval és 99 ezer 316 tonna egyéb szállítmánnyal, amelyben a többi között radarberendezések és lőszerek voltak. Az ''Azerbajdzsán'' nevű szovjet tanker elvesztette lenolaj rakományát.<ref name="B1"/>
A ''Paulus
A konvoj magára hagyása a brit flotta egyik legnagyobb szégyene lett. A részleteket a háború alatt nem is hozták nyilvánosságra. Az Admiralitás meggondolatlan döntése megrengette az amerikai-brit együttműködést is, és az amerikai haditengerészet magas rangú tisztjeiben felmerült a gondolat, hogy a jövőben ne indítsanak több közös konvojt a britekkel. Ráadásul a szovjetek nem hitték el, hogy egy konvoj 24 hajót veszthet, és úgy gondolták: a szövetségesek hazudnak nekik. [[Winston Churchill (miniszterelnök)|Winston Churchill]] angol miniszterelnök és [[Franklin D. Roosevelt]] amerikai elnök, a szovjet tiltakozások dacára, úgy döntött, hogy a
== A hajók ==
|